Zaklatás vagy jogos igény a munkahelyi ellenőrzés?

2013 első „diszkontbotránya” Németországban tört ki: rejtett kamerákkal és titkos ügynökökkel figyelte meg az Aldi a munkatársait.

Hogy milyen megfigyelést alkalmaz a munkaadó vagyonvédelmi szempontból, az az ő érdeke. Ezzel szemben áll a munkavállaló érdeke, a magánélethez és személyes adataihoz való érdeke, és a kettő között kell egy egészséges egyensúlyt fenntartani. Rejtett kamera például nem alkalmazható, táblával figyelmeztetni kell a megfigyelésre, az emberi méltóságát nem veszélyeztetheti a munkaadó a munkavállalónak - nyilatkozta Hoffmann Gábor, az EU-JOBS Kft. munkatársa a Gazdasági Rádiónak.

A munkavállalók magánélete viszont egyáltalán nem ellenőrizhető. Ha azonban ez már a munkavégzés rovására megy, esetleg adatokkal való visszaéléshez vezet, ott már tiltani lehet a magánkapcsolatokat is. A munkaadók gyakran keresik a kiskaput, pedig ha tisztességesen bánnak a munkavállalóval, abból a ő is profitál. A munkahelyeken alkalmazott vagyonőröknek ugyanakkor van joguk ellenőrizni a be- és kilépőknek a csomagját, erről nem kell feltétlenül előre és írásban tájékoztatni a dolgozókat.

Kamerás megfigyelés pedig csak ott alkalmazható, ahol a személy- és vagyonvédelem ezt indokolttá teszi, de maga a munkavégzés csak szűk keretek között végezhető ilyen módszerekkel. Alapvetően a művezetők személyesen jogosultak az ellenőrzésre, a műhelyek bekamerázása nem megoldás. Bármilyen ellenőrzés, még ha jogszerű is, nem irányulhat a munkavállaló zaklatására. Ha ez mégis megtörténik, kártérítési pert is indíthat a dolgozó.