Kényes kérdés: hogyan jelezzük a bérigényüket a kísérőlevélben?

Az álláskeresésnél az egyik legfontosabb szempont, hogy mennyit fogunk keresni. Enyhén szólva nem árt, ha van elképzelésünk arról, végzettségünkkel és szakértelmünkkel mennyit érünk a piacon, és jogos igényünket jelezzük is a kísérőlevélben. De nem mindegy, hogyan.

A bérigényünket természetesen csak akkor kell feltüntetni, ha az álláshirdetésben kérik, ilyen esetben viszont kötelező. Ha nem kérik, a kérdést az állásinterjún fogjuk megvitatni, aminek megvan a maga rituáléja. De maradjunk a kísérőlevélnél: amennyiben színt kell vallanunk a bérigényünket illetően, három módon járhatunk el. 

1. A legkevésbé ajánlott módszer – sokszor azért beválik –, ha jelezzük őszinte együttműködési szándékunkat, de udvarias kitérő választ adunk.
Valahogy így: „A fizetést rendkívül fontos tényezőnek tartom, de csak akkor szeretném megvitatni – minden releváns szempont mérlegelésével –, ha a kiválasztási folyamat során esélyesnek tűnök a pozícióra.”
Ez a stratégia leginkább akkor hasznos, ha valamilyen okból nem vagyunk tisztában az adott cég javadalmazási rendszerével, ezért úgy érezzük, hogy nem tudunk kellőképpen reális ajánlatot tenni, de erős, magabiztos tárgyalópartnerek vagyunk, és szemtől szemben hatékonyan meg tudjuk majd védeni az alkupozíciónkat. 

2. Adjunk meg egy sávot
A szektorban juttatott bérek, illetve saját piaci értékünk ismeretében nagyjából be tudjuk lőni, mekkora az a -tól -ig sáv, amelyet megnevezve eséllyel pályázhatunk. Például ha informatikusként egy középvezetői posztot célzunk meg, megjelölhetjük a havi bruttó 400-760 ezer forintos sávot. A részletek az állásinterjún dőlnek el. Amennyiben a cég gáláns kompenzációs csomaggal támogatja az alkalmazottakat – szolgálati autó, laptop, mobiltelefon, különféle cafeteria-elemek –, tárgyalás közben akár engedhetünk is magas bérigényünkből.

3. Írjunk konkrét összeget
Nevezzük nevén a gyereket! Gondoljuk át alaposan, mennyit érünk, és a megcélzott vállalatnál milyen a bérezési politikai (ehhez némi kutatómunka szükséges), majd adjuk meg azt az összeget, amelyet reálisnak gondolunk. A reálison van a hangsúly: ha piaci értékünkhöz és a cég presztizséhez képest túl alacsony összeget nevezünk meg, ezzel azt áruljuk el, hogy esetleg már nyolc hónapja sikertelenül keresünk munkát, lassan erőink végére érünk, ezért bármilyen kompromisszumra hajlandóak vagyunk. A túl magas bérigény viszont arról tanúskodik, hogy a fantáziánk merészebben szárnyal, mint amit képességeink és a szektor lehetőségei elérhetővé tesznek.

Bízd magad az ösztöneidre!
A bérigény meghatározásával kapcsolatban rengeteg okosság olvasható szakértőktől, általánosan üdvözítő recept azonban nem létezik. Ugyanis túl sok paraméter játszik szerepet együttesen abban, hogyan állapítható meg, számunkra mi az optimális juttatási csomag. Ezért legjobb, ha az ösztöneinkre bízzuk magunkat: mérjük fel, mik az igényeink, ehhez képest milyen lehetőségeink vannak, és ennek megfelelően képzeljük el a minden szempontból kielégítő javadalmazást. Bizonyos értelemben hazárdjáték ez a vállalkozás, de kockázat nélkül nincs győzelem. Ha a kísérőlevélben megjelölt igényeinket alá tudjuk támasztani az állásinterjún, nem csak rendes fizetést, de önbecsülést is nyerhetünk, ami további lendületet ad karrierünk építése során.        

Nézz utána!
Az egyes szektorokban elérhető bérekről fontos információk találhatók itt és itt.

Hasznos támpontok: az Eduline összegyűjtötte, mekkora fizetésre számíthatnak a különféle egyetemeken végzett frissdiplomások.

További megfontolandó tippek olvashatók a bérigény meghatározásáról a HVG Állásbörze összeállításában.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!