6 ártatlan poszt a közösségi médiában, ami keresztbe tehet a karrierednek

Mindenki tudja, hogy az etxrém bulifotók posztolása visszaüthet, de nem csak erre kell vigyázni. Elég egy negatív megjegyzés valamelyik közösségi oldalon, és a HR-es már küldi is a kukába a jelentkezésedet.

Az óvatosság azért nagyon indokolt, mert a CareerBuilder felmérése szerint a kiválasztási szakemberek 35 százaléka ejtett már jelöltet azért, mert illetlennek minősülő posztot rakott ki valamelyik közösségi oldalra.

A The Muse összeszedte, mi minden verheti ki a biztosítékot a HR-eseknél.

1. Negatív megjegyzések munkaadókkal vagy munkatársakkal kapcsolatban
   Az ember hajlamos arra, hogy nyilvános fórumokon vezesse le a munkájával vagy a munkahelyével kapcsolatos frusztrációját, ez azonban vörös posztó a HR-esek szemében, mert arra következtetnek, hogy az illető nem lesz lojális malkalmazott és nem jó csapatjátékos.
   Egy nashville-i toborzó például azért sértődött meg, mert az egyik jelölt a kiválasztási folyamaton élcelődött a Twitteren, mondván, egy elit egyetemről érkezett álláskeresőtől ne tessék megkérdezni, hogy mi teszi különlegessé. A toborzó nem volt fogékony a megjegyzésben rejlő humorra, és törölte a jelöltet a listáról.
    
2. Túl személyes információk
   A közösségi média többek között arra van, hogy az ember megossza véleményét másokkal a világ dolgairól, áradozzon a hobbijáról vagy elnézést kérjen, amiért nem tud posztolni, mert a vasárnapi ebéd után kajakómában van. A túl személyes megjegyzésekkel azonban vigyázni kell. Érzékeny téma például a vallás és a politika: egy amerikai felmérés szerint a muzulmán jelölteket kapásból negatívabban ítélik meg, mint a keresztényeket vagy azokat, akiknek nem derül ki a vallása. Hasonlóan kényes terület a terhesség. A jog tiltja a várandós álláskeresők diszkriminációját, ám sok HR-es pikkel a kismamákra, mivel nem tartja száz százalékosan terhelhető munkaerőnek. Az interjún fel lehet tenni olyan kérdést, amely politikailag korrekt ugyan, a jelöltnek mégis kevés az esélye arra, hogy jól jöjjön ki a szituációból, és megvan az ürügy, hogy a terhes jelöltet elutasítsák. Tehát csak óvatosan azokkal az ultrahangos fotókkal!
   
   
   

   

   
   
3. Ellentmondó posztok
   Egy jelölt azzal a szívszorító történettel állt elő, hogy azért vesztette el előző állását, mert megsérült egy autóbalesetben, és hosszú lábadozása után nem vették vissza a munkahelyére. Ehhez képest a HR-es olyan képeket talált a közösségi oldalán a „lábadozás” időszakából, amelyeken az illető vidáman vizisízik, ami elég szép teljesítmény egy baleset súlyos sérültjétől.
   Egy másik álláskereső azt állította, hogy leépítették az előző cégnél, ám egy tweet elárulta, hogy valójában fegyelmi okok miatt rúgták ki.
   Vagyis vagy nem szabad kamu sztorival előállni, vagy úgy kell kozmetikázni a közösségi profilokat, hogy ne derüljön ki az igazság. (Mi az első opciót ajánljuk.)
   
4. Elütések, helyesírási hibák
   Csak a nyelvtannácik akadnak ki azon, ha valaki pongyola posztokat rak ki a közuösségi oldalakra – és sajnos a HR-esek is. A Jobvite felmérése szerint a kiválasztási szakemberek 66 százaléka törli a jelentkezést, ha a dokumentum küldője hányaveti szövegeket posztol. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a jelölt az élet más területein, például a munkát illetően is hasonlóan igénytelen, ami egy felelősséget, elkötelezettséget igénylő pozíció esetében általában kizáró tényező.
   
5. Kifogásolható tartalom
   Ugyancsak a Jobvite felmérése szerint a kiválasztási szakemberek többsége erősen megkérdőjelezte a jelölt alkalmasságát, miután azt találták, hogy az illető káromkodást (63%), drogozással kapcsolatos megjegyzést (83%), illetve szexuális utalást (70%) posztolt a közösségi oldalakon. A HR-esek egy-egy botlást általában még elnéznek, de ha valaki folyamatosan kifogásolható tartalmakat rak ki, abból negatív következtetlseket vonnak le az illető személyiségével kapcsolatban.
   
6. Trollkodás
   Dicséretes dolog, ha valakinek kiforrott véleménye van, ám az álláskeresés világában hátrány, ha ennek közlésével megsért másokat, például etnikai, vallási és szexuális kisebbségeket. A CareerBuilder kutatása szerint a HR-esek 28 százaléka utasított már el jelöltet azért, mert diszkriminatív megjegyzéseket posztolt. Még viccelődni sem érdemes mások rovására, mert az a humor, amit a haverok nyilván értékelnek, nem biztos, hogy a kiválasztási szakembernek is átjön. Általános szabályként azt ajánlják, hogy civilben mindenki azt utál, akit akar, de a közösségi oldalak nyilvános posztjaiban érdemes olyan kedvesnek és pozitívnak lenni, amennyire csak lehet. Ez ugyanis azt sugallja, hogy a jelölt jó csapatjátékos, és remélhetőleg ebben a szellemben fogja erősíteni a munkahelyi közösséget.             

2015-ben is megrendezésre kerül a nagysikerű Jobline Női Karriernap!
A Karriernap megszervezésével két célnak szeretnénk eleget tenni, egyrészt a diplomás nők számára biztosítunk lehetőséget arra, hogy személyesen találkozhassanak a munkaerőt kereső cégekkel, e mellett pedig a karriertervezési folyamatot kívánjuk támogatni inspiráló előadásokkal és sikertörténetek bemutatásával, illetve személyes tanácsadásokkal.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!