Miért lehet a bukott diákból a világ egyik legsikeresebb embere?

Azt hihetnénk, hogy a kitűnő tanulók többségéből később az életben is nagyon sikeres emberek lesznek. Ez nagy tévedés: sokan azok közül, akik ma a legnagyobb hatással vannak a világra, be sem fejezték tanulmányaikat, az eminensek túlnyomó része pedig később nem mutat fel különleges eredményt.

Bill Gates, a Microsoft alapító tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere számos tanulságos megjegyzéssel gazdagította már közös tudásunkat. Íme az egyik: „Az egyetemen nem minden tárgyban remekeltem. Volt viszont egy évfolyamtársam, aki valamennyi vizsgáján kitűnő minősítést szerzett. Ma a Microsoft egyik mérnöke.”

Gates nem fejezte be az egyetemet. Nem ért rá órákra járni és vizsgákra készülni, mert volt egy álma, amit meg akart valósítani.

A közepes tanulóként számon tartott George W. Bush így köszöntötte a Southern Methodist University végzőseit a diplomaosztón:
„Azoknak, akik ma kitüntetésekkel és díjakkal végeznek, azt mondom: derék dolog.
Akik közepes eredménnyel távoznak, azoknak viszont azt üzenem: belőletek is lehet még elnök.”

A korábbi elnök arra utalt ezzel, hogy az iskolai osztályzatok nem határozzák meg a létezésünket, az élet tele van korlátlan lehetőségekkel.

A diploma nélküli szupersikeres emberek sorát jócskán lehetne folytatni. Steve Jobs és Mark Zuckerberg sem fejezte be az egyetemet, mert fontosabb dolguk volt annál, a világ legfiatalabb milliárdosnője, Elizabeth Holmes pedig a Stanfordot hagyta ott, hogy forradalmi egészségügyi találmányán dolgozzon. A rekorder e téren kétségtelenül Sir Richard Branson, aki diszlexiája miatt 16 évesen bukott ki a középiskolából, ma pedig a több száz céget összefogó Virgin Group milliárdos tulajonosa. Róla hihetetlen anekdoták keringenek. Amikor prezentációkon a munkatársai számokat, mutatókat soroltak, gyakran közbekérdezett: akkor ez most rossz hír vagy jó? Egy igazgatósági ülésen pedig az egyik vezér félrehívta, hogy elmagyarázzon neki néhány alapvető közgazdasági fogalmat, mert Branson szemlátomást nem értette, miről folyik az eszmecsere. Akkor mihez is ért Branson? A víziók megálmodásához és a feladatok delegálásához. Minek mélyedjen el a közgazdaságtanban, ha egy zseniális ötlet birtokában egy Nobel-díjast is felkérhet a részletes stratégia kidolgozására?

Roppant fontos, hogy valaki alapos és sokrétű képzésben részesüljön, de nem létezik egyedül üdvözítő út a sikerhez. Az iskolai átlag fontos indikátora annak, hogy az illető az adott időszakban éppen hol tartott, ám később az életben nem sok jelentősége lesz.

Az intelligencia szubjektív dolog, és az egyetemi szisztéma nem mindig alkalmas a mérésére. A diák sikere túlnyomórészt azon múlik, miként tud elboldogulni az adott rendszer keretein belül, ez azonban nem biztos, hogy felkészíti a való élet nagy kihívásaira.
Egy ember jelleme, tapasztalatai és kapcsolatai, nem pedig az iskolai osztályzatok határozzák meg, milyen irányt vesz az élete.
A sikerhez lelkesedés, kitartás, érzelmi intelligencia szükséges, és az, hogy képesek legyünk megérteni, milyen értékesek a kudarcok.

Ez az oka annak, hogy manapság sok egykori közepes tanuló jelentős mértékben kiveszi a részét a világ alakításából. Pontosan értik, mit jelent a küzdelem, és több akadályt győznek le, mint gondolnánk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy aki rossz jegyeket kap, az garantáltan sikeres lesz, hanem megfordítva: az eminens diák nem biztos, hogy a csúcson fogja végezni.

Lássuk, mi lehet a közepes tanulók sikerének titka!

Hamarabb rájönnek, hogy mit akarnak, mint a többiek
Nem sokat foglalkoznak azokkal a tantárgyakkal, amelyeket szükségtelennek tartanak. Ha valaki mérnök akar lenni, nyilván nem szívesen elemzi naphosszat az Íliászt vagy ír esszét a nyári táborozásról. Azokra a tárgyakra fókuszálnak, amelyek összefüggnek választott hivatásukkal és segítik őket a fejlődésben.

Első kézből szereznek tapasztalatokat
Sok közepes tanuló korábban kénytelen munkába állni, mint a társai, és ez önmagában rontja a tanulmányi eredményeiket. Ugyanakkor olyan élettapasztalatot szereznek, amelyekről az eminensek nem is álmodhatnak. A tapasztalatok birtokában aztán hamarabb találnak jó állást.

Hálózatokat építenek
Míg az eminensek fölösleges tárgyakra fecsérlik az idejüket, a közepes tanulók az őket érdeklő témákba ássák bele magukat és olyan emberekkel találkoznak, akik ezekkel foglalkoznak. Az életben az számít, ismerjük-e a megfelelő embereket és tudunk-e kommunikálni velük.

Élvezik az életet
Az egyetemen sokat buliznak, és késve, másnaposan esnek be az órákra. Mert élvezik az életet. Ugyanez történik, amikor munkába állnak. Az életet élvező, elégedett emberek sikeresebbek, mint boldogtalan társaik. Szórakoztató egyéniségek és proaktív csapatjátékosok, akik mindenkit felvidítanak, ami az egyik legértékesebb tulajdonság a cég szempontjából. A stresszelős, negatív személyiségek, legyenek bármennyire intelligensek, nem kerülnek a kedvenc munkatársak listájának élére.

Megtalálják a legegyszerűbb megoldást
Bill Gates-t, aki maga sem büszkélkedhet diplomával, nem érdekli az iskolai végzettség. Az a fontos számára, milyen gyorsan lehet eljutni a megoldásig. Egyik híres mondása: „Nehéz feladatra mindig lusta embert választok. Biztosan megtalálja a legegyszerűbb módszert a megoldásra.”

Az információkat innen és innen merítettük. 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!