7 meglepő hátránya annak, ha valaki roppant intelligens

Aki majdnem zseni, képes gyorsan átlátni bonyolult dolgokat és kevesebb energiát kell tanulásra fordítania, de azért az ő életük sem fenékig tejfel. A Business Insider a Quora kérdezőportál legjobb válaszaiból válogatott azzal kapcsolatban, miért nem jó nagyon intelligensnek lenni.

Biztos, hogy jó helyen vagy? Merj továbblépni és nyerj>>

1. Gondolkozik ahelyett, hogy érezne
A nagyon okos ember pontosan elemzi és megérti az érzelmeit, tökéletesen tudja verbalizálni, mi a helyzet, ám kevésbé képes arra, hogy szabadon megélje, mit érez. Az egyszerűbb emberek képesek ventillálni az érzelmeiket, nevetnek, sírnak, kiabálnak, ugrálnak örömükben vagy mérgükben falhoz vágják a tányért. A roppant okos higgadt elemzők érzelmei viszont beragadnak, igaz, mindegyiken van egy címke és tartozik hozzá egy korrekt magyarázat.

2. Lehet, hogy nem becsüli meg a kemény munkát
Könnyen veszi az akadályokat, aki nagyon intelligens, de ez még nem elég a sikerhez: kitartás és szorgalom is kell hozzá. Ha valaki mindig ki tudja rázni a kisujjából a válaszokat, de nem alakult ki nála szilárd munkaetika, előfordulhat, hogy elakad a megvalósítás felé vezető úton. Nem elég tudni a megoldást, sok-sok küszködés árán el is kell jutni hozzá.

3. Elvárják tőle, hogy mindig ő legyen a legjobb
Nagy nyomás nehezedhet arra, aki jóval intelligensebb az átlagnál, hiszen azt gondolják róla, mindent tud és minden problémára ismeri a megoldást. A majdnem-zseninek nem lehet rossz napja, amikor kevésbé jól teljesít és nem beszélhet a gyengeségeiről vagy a szorongásairól, mert neki nem ezt a szerepet osztotta a közösség, amelynek a tagja. Előfordulhat, hogy a nagyon okos ember folyamatosan szorong vagy egyenesen pánikol, mert attól tart, egyszer majd nem tud megfelelni az iránta támasztott irreális elvárásoknak.

4. Bosszanthatja az embereket, hogy folyton kijavítja őket
Ha valaki roppant okos és tájékozott, nehezen állja meg, hogy ki ne javítsa azokat, akik valamit rosszul tudnak. Ez viszont rettentően bosszantó és megalázó a kijavítottak számára, ezért egy idő után előfordulhat, hogy nem szívesen állnak szóba a mindentudóval, aki emiatt elszigetelődik az emberektől.

5. Hajlamos túl sokat gondolkodni a dolgokon
A nagyon okos ember sokat elmélkedik és minden oldalról elemzi a problémákat, amit ha túlzásba visz, belebonyolódhat a gondolataiba és nem lesz képes határozott döntéseket hozni. Vagy ha mégis, túl sok időt és energiát fordít a válasz kidolgozására.

6. Azt hihetik róla, hogy kérkedik a tudásával
Ez a probléma némileg kapcsolódik a 4. ponthoz: aki mindent tud és minden összefüggést ismer, nem csak azzal bosszanthatja a környezetét, hogy folyton kijavítja őket, hanem azzal is, hogy örömmel megosztja velük a tudását. Pedig a nagyon intelligens ember általában nem hencegni akar, hanem azt szeretné, hogy mások is minél több ismeret birtokába jussanak. Csakhogy ez az igyekezet frusztrálja a többieket. Az ilyen két lábon járó szabadegyetemet az átlagemberek hajlamosak beképzelt nagyokosnak tartani, ahelyett, hogy örülnének, amiért közkinccsé akarja tenni, amit megtanult vagy amire magától rájött.

7. Tisztában van vele, mennyi mindent nem tud
Végül egy paradoxon: minél okosabb valaki, annál inkább tisztában van a ténnyel, mennyi mindent nem tud. Valóságos átok lehet, amikor a majdnem-zseni rádöbben, hol húzódnak az intellektuális határai, és milyen sok kérdésre nem ismerheti a választ. Egy-egy kétségbeesettebb pillanatában akár arra is gondolhat: ez akkora teher, hogy jobban megérné butának lenni.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről! Ráadásul most értékes ajándékokat is nyerhetsz. Regisztrálj itt>>