Ez a fejleszthető képesség Bill Gates elképesztő sikerének egyik titka

Ennek köszönhetően egyetlen szemeszter alatt megteremtette egy sok milliárd dolláros birodalom alapjait.

1975 februárjában a Harvard Egyetem Bill Gates nevű másodéves diákja, aki legfeljebb 15-nek nézett ki, fáradhatatlanul írta az algoritmusokat a programhoz, amelyre támaszkodva két hónappal később megalapította a Microsoftot.

Gates, továbbá üzlettársa, Paul Allen és a matematika szakos Monte Davidoff két hétre gyakorlatilag beköltöztek az egyetem Aiken laborjába. Gates szinte megállás nélkül írta a programot, felfüggesztve a tanulást a vizsgákra.

Így ír erről az időszakról Walter Isaacson a Harvard Gazette-ben: „Gates a hajnali órákban néha elaludt a számítógép előtt. Például egy algoritmus írása közepén lassan elkezdett előredőlni, amíg az orrával el nem érte a billentyűzetet. Szunyókált egy-két órát, aztán kinyitotta a szemét, rásandított a képernyőre, kettőt pislogott, és ugyanott folytatta az algoritmus írását, ahol abbahagyta. Csodálatos koncentrálóképességről tett tanúbizonyságot.”

Ez a „mély munka” tökéletes példája, amelyről Cal Newport, a Georgetown egyetem professzora könyvet írt azonos címmel (Deep Work). Gates mély munkára való képessége lehet az egyik oka annak, hogy már a húszas évei elején elképesztő sikereket ért el a maga területén.

Közel félezer IT-s állásajánlat közül válogathatsz a Jobline-on! 

Newport így határozza meg a mély munka fogalmát: „a szakmai tevékenység olyan zavaró tényezőktől mentes állapotban zajlik, amelyben maximálisan kihasználhatók a kognitív képességek, s ennek nyomán kreatív új értékek jönnek létre és fejlődnek a készségek”.

Newport álláspontja alátámasztására Isaacson 2014-es, The Innovators című könyvéből is idéz: „Az a tulajdonság, amely Gatest Allentől megkülönböztette, a hihetetlen koncentrálóképesség volt. Allen fejében mindig rengeteg gondolat cikázott, Gates viszont képes volt megszállottan egyetlen dologra összpontosítani.”

Gates 2014-ben egy interjúban elmondta, hogy idősebb korára a jótékonykodásra összpontosítja kivételes energiáit alapítványa, a Bill & Melinda Gates Foundation élén, és jóval észszerűbb időbeosztás szerint él, de húsz éve még képes volt napokig megállás nélkül az irodájában dolgozni, és eszébe sem jutott, hogy ez nem lenne kötelező.

Newport hangsúlyozza, nem egyszerűen arról van szó, hogy a kemény munka egyenlő a sikerrel. A lényeg azon van, hogy meg kell érteni – különösen az állandó internetkapcsolat korszakában –, hogy a folyamatosan fellépő zavaró tényezők kizökkentenek a ritmusból, korlátozva a lehetőségeinket, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból a munkavégzés során.

Természetesen nem kell átvenni Gates példáját, aki képes volt éjt nappallá téve maximális fordulatszámon dolgozni. A mély munka iránti elkötelezettség azt jelenti, hogy kijelölünk magunknak kitüntetett idősávokat – mondjuk napi egy-két órát –, amikor teljes erőnkkel egyvalamire koncentrálunk, és nem engedjük, hogy bármi is kizökkentsen ebből az állapotból (legyen az egy váratlan izgalmas gondolat vagy akár egy csésze kávé).

Ilyenkor folyamatosan tudatában kell lenni annak, mi az, ami „sekély” és mit tekinthetünk „mélynek”, és oda kell hatni, hogy a sekély munka ne menjen a mély rovására.

„A mély munka iránti elkötelezettség nem erkölcsi alapállás és nem is filozófiai kinyilatkoztatás – szögezi le Newport. – Inkább pragmatikus felismerése annak, hogy a fokozott koncentrációra való képesség olyan készség, amely révén értékes dolgokat tudunk létrehozni. Vagyis a mély munka nem azért fontos, mert a zavaró tényezők az ördögtől valók, hanem mert általa Bill Gates meg tudta teremteni egy sok milliárd dolláros birodalom alapjait kevesebb mint egy szemeszter alatt.”   

A Business Insider cikke nyomán.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!