Nemek közötti bérszakadék – Mítosz vagy valóság?

Nem csupán a hátrányos megkülönböztetésen múlik, ám a diszkrimináció tagadhatatlan.

A Career Builder amerikai szaklap 2015 novemberében végzett felmérése szerint a megkérdezett HR-esek 20 százaléka vallja be, hogy többet kínál ugyanazért a munkáért egy férfinak, mint egy nőnek. A nemzetközi felmérés 3200 munkavállaló és több mint 220 HR-menedzser válaszainak egybevetésével készült, és bár a HR-esek 80 százaléka nem érzékel fizetési különbséget a nemek között, a megkérdezett munkavállalók több mint fele (55%-a) nem hisz abban, hogy a nők és férfiak egyenlően vannak megfizetve ugyanazért a munkáért, illetve 51 százalékuk szerint a férfiak előrelépési lehetősége is nagyobb, mint a nőké.

A 20 százalék is nagy arány, ráadásul az Európai Unióban egy nő átlagosan 15 százalékkal kap kevesebbet ugyanazért a munkáért, mint egy férfi munkavállaló. Magyarországon rosszabb a helyzet: a férfiak átlagjövedelme legalább 18 százalékkal magasabb, mint a nőké.

Ez az aránytalanság természetesen nem feltétlenül a dolgozók nemének köszönhető. A fizetési különbségeket a cég földrajzi elhelyezkedése, a pozíció típusa, a munkavállaló családi állapota (gyermekek száma), a munkában töltött évek száma, a tanulmányok is befolyásolják, ám ezeket a sajátosságokat nem vette számításba az amerikai tanulmány.

Azonban ha ezeket a tényezőket is figyelembe vesszük, a szakadék sajnos egyre inkább nő a nemek között. A fizetesek.hu felmérése kimutatta, hogy a pozíciószintek szerinti összehasonlításban a nők annál kevesebbet keresnek férfitársaiknál, minél magasabb pozícióban dolgoznak, azaz míg például egy segédmunkát végző nő 7 százalékkal, egy felsővezető nő átlagosan 29 százalékkal visz haza kevesebbet férfi kollégáinál. Ugyancsak találunk egyenlőtlenséget, ha a szakmai éveket nézzük: míg egy pályakezdő nő és férfi nagyjából ugyanannyit tesz zsebre, a munkával töltött évek számával egyre inkább nő a különbség, és 6-10 év munkatapasztalattal a nők átlagosan 31 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az ugyanennyi tapasztalattal rendelkező férfiak.

Jó hír, hogy a kultúra, sport, wellness területén a nemek egyenlőségéről beszélhetünk, mert az átlagfizetések között mindössze 2 százaléka különbség, egyedülálló módon a nők javára. Ezzel szemben a legmagasabb, 40 százalékos különbséget a lízing területén mérték: az ott dolgozó nők átlagfizetése 289 ezer forint, a férfiaké 481 ezer forint.

Hogy ennek mi az oka? A veleszületett különbségek és a feltételezhető diszkrimináció jelenléte mellett az is fontos tényező, hogy a nők pályafutása gyakrabban törik meg a gyermekvállalás miatt, és sokszor nem mennek vissza teljes munkaidőben dolgozni. A nők kedvezőtlenebb fizetését az is magyarázza, hogy az amerikai felmérésben megkérdezett nők háromnegyede nem törekszik vezetői pozícióra, míg a férfiak 58 százaléka igen.

Mindezek ellenére a kutatás kimutatta, hogy a nők 65 százaléka elégedett a munkájával, és ebben majdnem azonos mértékben egyetértenek a férfiakkal, akiknek 64 százaléka mondja ugyanezt. Az anyagiak tehát nem elsődleges szempontúak a munkavállalásnál: mind a nők, mind a férfiak első helyre a jó kollegialitást teszik, ezt követi a munka-magánélet egyensúlya, a főnökkel való jó viszony, és csak negyedik szempontként szerepelnek a juttatások. Egyedül az ötödik pontban nem értenek egyet a nemek: míg a válaszadó nők 42 százalékának az értékesség érzete, az elismerés szerepel az ötödik helyen, addig a férfiak a fizetést helyezik előtérbe.

A nemek közötti bérszakadék tehát összetett, nemcsak a diszkrimináció számlájára írható probléma. Mégis kijelenthető, hogy a munkaerőpiacon folyamatosan jelen van a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség, ami a gyakorlatban elsősorban a nőket érinti hátrányosan.

A Career Builder és a Fizetesek.hu cikkei alapján

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!