Te is utálod a főnököd? Így birkózz meg a problémával! – I. rész

A dolgozók több mint fele utálja a főnökét, és a kilépések jelentős része emiatt következik be. Ám vannak helyzetek, amikor a menekülés csak végső esetben jöhet számításba. Ilyenkor különféle stratégiákkal lehet próbálkozni.

A rossz főnök nem csupán kétségbeesésbe kergeti a beosztottakat, de rengeteget árt a szervezetnek is, hiszen csökken a produktivitás. Ezt a helyzetet mégsem szabad tragikusan felfogni. A Harvard Business Review olyan megoldásokat javasol, amelyek hatásosak lehetnek.

Történetünk hőse az amerikai Stacey, aki egy vezető tech cégnél dolgozott. Imádta a munkáját, amíg a főnöke át nem igazolt egy másik céghez. Az új főnök, Peter az első pillanattól nem kedvelte a csapatot, amelyet megörökölt, pedig mindenki igyekezett kihozni magából a maximumot. Megközelíthetetlen volt, mikromenedzserként viselkedett, és csípőből kilőtt minden olyen ötletet, ami nem az ő agyából pattant ki. Egy éven belül szépen sorban lecserélte Stacey számos munkatársát.
Stacey kezdetben megpróbálta elnyerni új főnöke bizalmát: látványosan kíváncsi volt a véleményére és útmutatást kért tőle. Peter azonban nem volt partner ebben, Stacey nem tudott vele megfelelő munkakapcsolatot kialakítani. Hónapokkal később úgy érezte, szólnia kell a HR-nek, akik együttérzésüket fejezték ki, de más nem történt. A cég nem akart közbeavatkozni, mert Peter részlege hozta a megfelelő mutatókat, és senki más nem tett panaszt.
Mivel nem tudott változtatni Peterrel kialakult viszonyán, Stacey folyton ideges és elkeseredett volt, és emiatt nem tudta rendesen végezni a munkáját. Attól tartott, ott kell hagynia a céget, amelyet annyira szeretett.

Aggasztó adatok
Stacey helyzete nem rendkívüli. A Gallup felmérése szerint az amerikai munkavállalók fele a főnöke miatt hagyja ott a munkahelyét. Ez a mutató hasonló vagy akár magasabb Európában, Ázsiában, a Közép-Keleten és Afrikában. Ugyanez a felmérés, a korábbiakkal összehangban, nyilvánvaló korrelációt mutat a dolgozói elkötelezettség (azaz valaki mennyire motivált abban, hogy a cég céljaiért küzdjön) és a főnökkel kialakított viszony között. Míg az elkötelezett dolgozók 77 százaléka pozitívnak írta le a főnökével kialakított viszonyát (például „a felettesem az erősségeimre koncentrál”), az „el nem kötelezetteknek” csak 23 százaléka, míg az „aktív elutasítóknak” csupán 4 százaléka nyilatkozott így. Ezek aggasztó adatok, mert a kutatások azt mutatják, hogy az elkötelezett munkaerő a szervezet sikerének záloga, ám a Gallup szerint a munkavállalóknak csupán 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Milyen a rossz főnök?
A leggyakoribb panaszok: mikromenedzserként viselkedik, szekálja a beosztottait, konfliktuskerülő, döntésképtelen, ellopja a beosztottak ötleteit, másokra tolja a felelősséget, visszatartja a fontos információkat, nem figyel oda arra, amit mondanak neki, rossz példát mutat, lusta és nem fordít kellő figyelmet a csapat tagjainak fejlődésére. Ez a destruktív viselkedés lelombozza a dolgozót és padlóra küldi a produktivitást. Ám kövessen el bármilyen bűnöket az ilyen rossz főnök, a dolgozó kötelessége, hogy megpróbáljon működőképes viszonyt ápolni vele. A hatékony stratégiát bevető alkalmazottnak ez akár sikerülhet is.
Ez a cikk és folytatása azt mutatja be, hogyan lehet megkísérelni, hogy a rossz főnökkel is együtt lehessen dolgozni. Néhány megoldás túlságosan kézenfekvőnek tűnhet, és természetesen jócskán vannak reménytelen esetek is, de érdemes minden lehetőséget végigzongorázni.

Légy empatikus
Az első lépés: gondold végig, milyen külső nyomás nehezedik a főnöködre. Ne feledd, hogy a legtöbb rossz főnök nem eleve annak születik; ők is alapvetően jó emberek, akiknek vannak bizonyos gyengeségeik, amelyek átveszik felettük a hatalmat, amikor másokat kell vezetniük és eredményeket kell produkálniuk, és ez túl nagy feladatnak bizonyul számukra. Tehát ne csak azt nézd, hogyan viselkednek, hanem azt is próbáld megfejteni, hogy miért.
Kutatások bizonyítják, hogy az empátia fontos szerepet játszhat a főnök-beosztott viszony javításában. A fejlett érzelmi intelligenciának tehát kulcsszerepet jut. Bizonyított tény a tükörhatás: az emberi agy úgy van berendezve, hogy természetes módon visszatükrözi azt a viselkedést, amelyet tapasztal. A lényeg: ha empatikus vagy a főnököddel, van rá esély, hogy átveszi az attitűdödet, azaz ő is empatikus lesz veled, amiből mindketten profitálni tudtok.
Bizonyára nehéz együttérezni egy olyan főnökkel, aki semmibe vesz, rossz vezető és akit szívedből utálsz. Ám az empátia tanulható. Ha tudatosan gyakorlod, fogékonyabb leszel mások rezdüléseire, át tudod érezni, mi aggasztja őket és mit szeretnének, s ezáltal közelebb kerülhetsz a problémák közös megoldásához.

Folytatjuk!

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!