Ha ismered a munkahelyi stressz okát, jobban tudod kezelni
Nem számít, mennyire vagy bátor, szorgalmas és intelligens, olykor a stressz elhatalmasodhat rajtad, és nem feltétlenül a legjobb választ adod egy adott helyzetre.
Amikor stresszes vagy, az agy érzelmi része kapcsol be, tele leszel adrenalinnal és kortizollal, azaz stresszhormonnal, és ugyanazokkal a neurotranszmitterekkel és hormonokkal, amelyek az evolúció során olyan fenyegetések ellen védelmeztek, mint például a medvetámadás. A logikus agyad átmenetileg leáll, és elveszíted a képességedet arra, hogy problémákat oldj meg, döntéseket hozz vagy racionálisan gondolkozz. Amikor ez megtörténik, az érzelmeid veszik át az irányítást, és nehéz úgy látni a dolgokat, ahogy azok valójában vannak. Védelmi üzemmódba lépsz, és amíg észleled a fenyegetést, abban is maradsz. Idővel ezek a reakciók súlyos szorongáshoz, depresszióhoz, ingerlékenységhez, fáradtsághoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezetnek a szívbetegségtől kezdve a csökkent immunválaszig.
A munkahelyi stressznek nagyon sok figyelmet szenteltek az utóbbi időben. A legújabb tanulmányok szerint az Egyesült Államokban évente 300 milliárd dollárt költ erre a gazdaság. Tekintettel arra, hogy a munkahelyi stressz 120 ezer haláleset okoz évente, szó szerint élet-halál kérdése, hogyan kezeljük azt, és óriási meghatározó tényezőnek számít egészségünket, boldogságunkat és teljesítményünket tekintve.
A stressz mindenütt jelen van, de mindannyian másképp reagálunk a nehéz helyzetekre. Ahogyan a stresszes szituációkat kezeljük, nagy szerepet játszik abban is, mennyire vagyunk rugalmasak. Hogy jobban kezeljük a stresszt, kérdezzük meg magunktól, hogyan válaszolunk rá nyomás alatt:
- Hogyan befolyásol a stressz fizikálisan (pl. mellkasi szorítás, izzadás, gyomorgörcs, fejfájás stb.)?
- Hogyan befolyásol a stressz pszichikailag és érzelmileg (kontrollvesztettnek érezd magad)?
- Hogyan küzdesz ellene (pl. nevetés, meditálás, jóga, olvasás)?
A reakciók azonosítása kulcsfontosság abban, hogy érzelmi intelligenciánk és rugalmasságunk fejlődjön a stresszel szemben. Az érzelmi intelligencia képesség arra, hogy megértsük saját hangulatainkat és érzelmeinket, figyelmesek legyünk rájuk, és ezt a tudatosságot viselkedésünk irányítására használjuk. Az érzelmi intelligencia meghatározza, hogyan viselkedünk másokkal, milyen a kapcsolatunk velünk, hogyan maradunk motiváltak, hozunk döntéseket, kezeljük az érzelmeinket, vagy vagyunk hatással másokra. Minél erősebbek az érzelmeink, annál valószínűbb, hogy azok viselkedésünket irányítják. A stresszre adott válaszunk azzal kezdődik, mennyire vagyunk tisztában az adott érzelmeinkkel.
Ha figyelmet fordítunk azokra az időszakokra, amikor stressz ért minket vagy túláradó érzelmeket és frusztrációt tapasztaltunk, észrevehetjük azt a mintát, ami ilyenkor ismétlődik. Például vedd a tipikus munkanapodat, ami tele van találkozókkal, határidőkkel és más stresszorokkal. Képzelj el egy kollégát, aki zavarba hoz téged a vezetőd előtt, mert elárulja neki, hogy elmulasztottál egy fontos határidőt. A vállaid ilyenkor megfeszülnek, a tenyerek izzadni kezdenek, a gyomrod megfeszül. Ha nem vagy óvatos, olyan módon viselkedhetsz, ami rossz hatással lesz a kapcsolataidra.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK
Számtalan stresszforrás létezik az életünkben a munkától egészen az otthonunkig. A jó hír azonban az, hogy ha ezekre a kiváltó tényezőkre figyelmesek vagyunk, azt is tudjuk befolyásolni, miként reagáljunk rájuk. A következő pontok segítenek meghatározni az egyéni stresszforrásokat:
- Mérges leszek, amikor…
- Túlterheltnek érzem magam, amikor…
- Támadva érzem magam, amikor…
- Úgy gondolom, gorombaság…
- Szeretném, ha a munkában az emberek ….-nek lennének
- Megőrülök, amikor…
- Irritál, amikor beérek a munkába és …
A szociálpszichológiában „alapvető hozzárendelési hibának” hívják azt a tendenciát, hogy míg mások felett viselkedésük alapján ítélkezünk, és a jellemüknek tulajdonítjuk ezt, magunkat a szándékaink alapján ítéljük meg. Feltevéseket teszünk az emberek motivációjáról, és hibáztatjuk őket cselekedeteikért. Amikor olyan magatartást tanúsítanak, amit nem szeretünk, a személy hibájának tartjuk ezt. Amit nem veszünk észre, hogy ezekkel az ítéletekkel csak a stressz szintjét növeljük.
Tehát a következő alkalommal, amikor más stresszreakciót vált ki belőled, próbáld meg felismerni és azonosítani az érzelmeidet. Feltételezz pozitív szándékot, és keresd meg a viselkedésének legpozitívabb értelmezését. Gondolj arra, amikor egy kolléga az elmulasztott határidőre mutat rá. Mi van, ha félreértetted a helyzetet, és nem akart téged megbántani? Ha egy helyzetet vagy egy személyt pozitívan értelmezünk, másképp fogjuk látni a dolgokat. Nemcsak a stressz szintjét csökkentjük, de meg fogunk lepődni, mennyire optimisták lettünk.
Fordítsuk ezt a gyakorlatot cselekvésbe és vegyünk egy olyan helyzetet, amely kihívást jelent érzelmileg, majd kérdezzük meg magunktól:
- Hogyan hat rám ez fizikailag, érzelmileg és pszichológiailag?
- Mi okozza ezeket az érzéseket?
- Milyen lépéseket kell tennem, hogy kezeljem a helyzetet, és megfelelő érzelmi választ adjak rá?
A rugalmasság nem más, mint egy képességkészlet, amely gyakorolható és megmunkálható. A stresszt okozó tényezők proaktív kezelése visszaadhatja az irányítást az életünk felett, és nemcsak a feszültség szintjét csökkenthetjük, hanem érzelmi intelligenciát és rugalmasságot is építhetünk.
A Harvard Business Review cikke nyomán.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!