A negatív az új pozitív, azaz becsüljük meg, ha valaki jobbító szándékkal panaszkodik a munkahelyen
Akármennyire legyen valaki negatív személyiség, panaszkodjon éjt nappallá téve a munkahelyéről, meglehet, hogy a negativitása mögött pozitív szándék rejlik.
Előfordulhat, hogy valaki nem pszichiáter után kiáltó kínzó neurózisa miatt panaszkodik folyton, hanem mert foglalkoztatják a munkahelyén történő dolgok, a munkáltató magatartása, a termék megítélése, a kollégái teljesítménye és a rengeteg többi, aggodalomra okot adó faktor. Negativitását pedig épp az duzzasztja akkorára, hogy aggodalmai süket fülekre találnak. Figyeljünk és elemezzünk hát.
Negativitás: tünet vagy életstílus?
Általánosságban a negatívnak tartott emberek az egész világot cinikus, szkeptikus szemüvegen át nézik. Imádnak panaszkodni, másokat hibáztatni és áldozatokká nyilvánítani magukat. Szinte reflexszerűen hisznek abban, hogy az új ötletek nem fognak működni, a változás pedig mindig rossz. A személyiségnek, a nevelésnek, vagy a személyes választásnak köszönhetően a negativitás alapértelmezett válasz náluk.
A negatív emberek halmazának másik csoportjába tartoznak azok, akiknek veleszületett képességük van arra, hogy meglássák a lehetséges hátrányokat a dolgokban, de nem tudják, hogyan fejezzék ki ezt ügyesen és segítőkészen. Minden munkáltatónak szüksége van ezekre a „negatív” dolgozókra, még akkor is, ha nem igazán rajonganak értük. Hiszen ha csak olyan emberekből verbuválják össze a csapatot, akik mindent képesek végigcsinálni, nem fogják idejében észrevenni a lehetséges buktatókat. A pozitívan gondolkodó idealisták, akik szerint minden lehetséges, soha nem fogják számba venni azt, ami nem működik. Nem veszik észre az apróbb jeleket, elsiklanak a részletek felett. Azt sem feltétlenül látják át, hogyan működnek vagy épp nem működnek a dolgok. Ezért van szükség azokra az emberekre, akik egyensúlyban tartják ennek a csoportnak a túlzott, olykor a valóságtól teljesen elrugaszkodott pozitív életszemléletét.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK
Csakhogy a negatívnak kikiáltott embereknek az aggodalmai legtöbbször süket fülekre találnak. Pedig a panaszkodás semmibevételének komoly következményei lehetnek. Thomas Britt pszichológus 1992-ben a morális állapotokat tanulmányozta a szomáliai misszióban teljesítő kommandósok között. (Az ENSZ csapatokat küldött a szomáliai polgárháború megfékezése érdekében, az erőfeszítések azonban minimális sikerel jártak, mivel 14 szembenálló frakció között kellett volna békét teremteni. – a szerk.) Az interjúk során kiderült, hogy a harc veszélye nem a legnagyobb nehézség volt a számukra. Sokkal nagyobb kihívást jelentettek a tisztázatlan elvárások vagy más működésbeli akadályok, amelyek nehézkessé tették a munkájukat. Britt azt is felfedte, hogy azok a legelkötelezettebb, személyesen is bevonódott kommandósok, akik a munka szempontjából releváns értékeket a legfontosabbak közé helyezték, alacsonyabb elégedettségről számoltak be, mikor akadályokkal kellett szembenézniük. Magyarul a legpozitívabb, legelkötelezettebbnek tűnő kommandósok voltak a leginkább fegyelmezetlenek és nemtörődömök, amikor meghiúsult azon törekvésük, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.
Hogyan kezeljük pozitívan a negativitást?
Amint láttuk, a negativitás ignorálása kontraproduktív, és nem segít pozitív irányban elmozdítani a negatív munkavállalókat. Ez a 9 technika viszont a segítségünkre lehet:
1. Nevezzük nevén a dolgokat
Mutassuk meg azt a magatartás, amit az adott személy tanúsít, használjunk konkrét, nem rég történt példákat. Például: „Amikor a reggeli meetingen Judit azzal a javaslattal állt elő, hogy …, te rögtön rávágtad, hogy már ezerszer próbáltad, de évek óta nem működik”.
2. Feltételezzünk pozitív szándékot
Lehet a negatív ember valójában segítőkész, és szeretné megakadályozni, hogy mások is súlyos hibákat kövessenek el. Ha rögtön kritizáljuk őket, és nem ismerjük el pozitív szándékukat, akkor azt gondolják majd, hogy véleményük nemkívánatos. Mondjuk például azt, „tudom, hogy segíteni akarsz azzal, hogy azt mondod ….” vagy „úgy érzem, most megpróbálsz megkímélni minket az idő pazarlásától azzal, hogy azt hiszed, nem működik az adott megoldási mód…”.
3. Magyarázzuk el, mit is üzenünk pontosan
Vagyis oszlassuk el a kételyeket, akadályozzuk meg a félreértéseket. Például mondjuk azt, hogy „nem azt mondom, hogy nem szeretném, ha te vagy bárki más felszólalna az értekezleten, amennyiben azt gondolják valamiről, hogy az nem jó ötlet, vagy amennyiben potenciális problémát észlelnek, hanem…”.
4. Kérdezzük meg őket pozitív szándékaikról
Amellett, hogy elismerjük, hogy észrevételeivel segít elkerülni a potenciális hibákat, kérjük meg arra, hogy ossza meg tényleges szándékát. Például így: „Megosztanád, mit értesz pontosan ez alatt?”.
5. Kapcsoljuk össze az okot és a következményt
Azoknak, akik olyan dolgokat mondanak ki, amelyekkel bosszantanak vagy akár taszítanak másokat, gyakran fogalmuk sincs arról, milyen hatással is vannak másokra, milyen árat kell fizetniük ezért. Egyértelműen, de együttérzésünket kimutatva mondjuk el, hogy szerintünk milyen hatásai vannak a viselkedésüknek ránk, illetve a csapat teljesítményéra nézve. Például, „amikor azt mondod, hogy…, azzal – még ha segíteni akarsz is –demoralizálod a csapatot. Nem tudom észrevetted-e, de ezek után senki sem oszt meg több véleményt.”
6. Kérdezzük rá, hogy értik-e, amit mondunk
Ne beszéljünk el egymás mellett. Ha a másik nem érti, miről beszélünk, akkor nagyon nehéz lesz produktív beszélgetést kezdeményezni a lehetséges megoldásokról és cselekvési tervről. Kérdezzünk rá, értik-e, mit értünk ezalatt.
7. Legyünk kíváncsiak az ő nézőpontjukra is
Lehet, hogy értik, mit mondunk, de teljesen másképp látják a dolgot. Ha nem értenek egyet a mi észrevételeinkkel, hogyan tudnánk közösen megoldani az adott problémát? Gondoljunk csak arra, mennyire mérgesnek, meg nem értettnek éreztük magunkat legutóbb, amikor valaki nem hallgatta meg az álláspontunkat.
8. Vonjuk be őket alternatív megközelítésekbe
Minél inkább részt vesz valaki egy megoldás és cselekvési terv kidolgozásában, annál többet akar az adott dologba befektetni. Kérjük meg arra az illetőt, hogy ossza meg, milyen lehetséges módokon tudná még megoldani az adott helyzetet, majd próbáljuk ezt összehangolni azzal, amit mi gondolunk a problémáról.
9. Köszönjük meg, hogy beszéltek erről az ügyről
Adjuk tudtára, hogy értékeljük a hajlandóságát arra, hogy beszéljünk minderről. Ha nem lépnek fel támadóan, valamint nyitottak felénk, ismerjük el ezt. Például: „Köszönöm, hogy ilyen nyitottan álltál a témához. Nagyra értékelem ezt.”
A Tlnt.com cikke nyomán.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!