Diákmunka 2018-ban – Ezekre figyelj, hogy ne használjanak ki

szerző: Jobline
2018 június 04.

A nyári szünidőben sok középiskolás, egyetemi, főiskolai hallgató vállal diákmunkát azért, hogy a nyaraláshoz, gyakran a tanulmányok folytatásához megkeresse a szükséges pénzt. Mielőtt azonban diákmunkát vállalna, nem árt tudnia néhány fontosabb alapszabályt, mert nem elég elővigyázatos, könnyen juthat kellemetlen helyzetbe.

Életkori korlátozások
Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét, azonban az iskolai szünet (pl. nyári szünet) alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló is dolgozhat. Gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenység keretében is foglalkoztatható.


Az írásbeli munkaszerződés kötelező
Bár az életkori szabályozást a munkáltatók általában betartják, gyakori, hogy a fiatalokat munkaszerződés vagy hatósági bejelentés nélkül foglalkozatják. A diákok rendszerint nem is foglalkoznak azzal, hogy be vannak-e jelentve, pedig az írásbeli munkaszerződés számos problémát kiküszöbölhet, hiszen tartalmazza a munkavállaló alapbérét és munkakörét, illetve esetleges munkabalesetek esetén nehezebb a munkaviszony igazolása, ha a diák nem rendelkezik érvényes munkaszerződéssel. Fontos szabály, hogy a megkötött munkaszerződés csak a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatával együtt érvényes a kiskorúak esetében. A munkaviszony létrejöttét a munkavállaló munkába lépéséig be kell jelenteni az adóhatóság részére is, különben a foglalkoztatás „feketének” minősül. Természetesen a munkáltató dolga a bejelentés, de célszerű számon kérni rajta a kötelezettség teljesítését, vagy tájékozódni róla az elektronikus Ügyfélkapun” (www.magyarorszag.hu). Az iskolaszövetkezeti keretek között munkavégzéssel mindez a kockázat kivédhető, hiszen előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

 

 


 

A minimálbér a minimum
Az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy garantált bérminimum összege, de ennél természetesen nagyobb összegben is megállapodhatnak. A minimálbér napi 8 óra munka estén havi 138 ezer forintot jelent, ez órabérre lebontva 794 forint 2018-ban. Azonban ha a munka ellátása legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igényel, akkor a diáknak garantált bérminimum jár, ami 8 óra munka esetén havi 180 500 forintot, azaz 1038 forintnyi órabért jelent.


Napi munkaidő, pihenőnap és szabadság
A napi munkaidő általában 8 óra (heti 40 óra), de a diák vállalhat részmunkaidős (pl. napi 6 vagy 4 órás) állást is, ám ebben külön meg kell állapodniuk a munkáltatóval. A fiatal munkavállalóknak minden héten két pihenőnapot kell biztosítani, és havonként legalább egy pihenőnapnak kell vasárnapra esnie. A szabadság természetesen jár a diákoknak is: a magyar munkavállalók évi 20 nap alapszabadságot vehetnek ki, amelyhez életkor szerint jár a pótszabadság. A fiatalkorúak az alapszabadságon túl további 5 munkanap pótszabadságot kapnak egy évben, ami időarányosan oszlik el. Ha például a 18 év alatti diák 1 hónapig dolgozik, az évi 25 nap szabadságának 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár neki. Általában azonban ezt a szabadságot nem adják ki természetben, hanem pénzben váltják be, vagyis 2 napi munkabért fizetnek neki szabadságmegváltás címén.


További információ

 

 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!


Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen