Ezt kell tenned, ha úgy döntöttél, felmondasz, és nem akarsz rosszat magadnak
Ugyanolyan gondosan ki kell dolgoznod a távozásod forgatókönyvét, ahogyan annak idején felkészültél annak a pozíciónak az elfoglalására, amit most akarsz otthagyni.
Úgy döntöttél, hogy felmondasz, és már szóltál is a főnöködnek. De amint túlestél ezen a kemény beszélgetésen, ki kell találnod, hogyan oszd meg a hírt a többiekkel. Talán van egy mentorod, aki részt vett a karriered formálásában. És mi van azokkal a csapattagokkal, akikkel már jó ideje dolgozol? Mindenkinek el kell mondanod személyesen, vagy egy e-mail is elég lesz? Hogyan informáld az embereket úgy, hogy a jó kapcsolat is fennmaradjon, és a cégpolitikát is tiszteletben tartsd?
A szakértők azt mondják, ahogyan keményen meg kell dolgoznod a jó benyomás kialakításáért az első időkben, meg kell találnod a helyes kilépés módját is. Az üzlet a kapcsolatokról szól – mondja Jodi Glickman, a Harvard Business Review tanácsadója. „Még ha meg is találtad álmaid munkáját, nem előnyös felégetni magad után mindent, vagy negatív érzéseket hordoznod magadban, ha kitetted a lábadat az ajtón” – tanácsolja. A távozás gondos tervezést igényel, kezdve onnan, hogyan mondod el a kollégáknak, annak beütemezéséig, mikor adod át a felelősségi köreidet. Az alábbi tanácsok segíteni fognak abban, hogy megfelelő módon hagyd el a fedélzetet:
Dolgozz ki stratégiát a főnököddel
Feleslegesen hozol létre bizonytalanságot azzal, ha bejelenteted a távozásodat, mielőtt forgatókönyvet írnál róla. Fontos, hogy legyen egy játékterved, melyet már megvitattál a főnököddel, mielőtt a világ tudtára hozod a felmondásodat. Így rendezni tudod előre azokat a kérdéseket, hogy mi történik a munkaköröddel, a csapatoddal, az ügyfeleiddel.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Személyesen mondd el a többieknek
Az e-mail nem helyettesítheti a másokkal folytatott szemtől szembeni kommunikációt, különösen akkor nem, ha közel álltak hozzád a munkában, vagy alád tartoztak. Utóbbi esetben kötelességed, hogy megtiszteld őket a személyes közléssel. Ugyanez vonatkozik a mentorokra, a közeli kollégákra, vagy azokra, akiknek a munkája hatással van a részlegedre. A beszélgetések előtt tervezd meg, kinek mondod el és mikor. Kérd meg őket, hogy pár napig még tartsák titokban a hír, így marad időd arra, hogy mindenkivel sort keríthess a beszélgetésre anélkül, hogy a titkodra idő előtt fény derülne.
Koncentrálj a jövőre
Ha a felmondásodhoz negatív tényezők vezettek, talán úgy érzed, hogy a felmondási idő túl hosszú, vagy nehéz elviselni a felettesed esetleges pikírt megjegyzéseit. Ilyenkor nehéz ellenállni a késztetésnek, hogy ne öntsd rá másokra az összes felhalmozódott sérelmet. Akármilyen jogos is benned ez az érzés, nem éri meg kimutatni, mert beárnyékolja a kollégáiddal való kapcsolatot is. Amikor elkerülhetetlenül szembekerülsz a kérdéssel, miért mondtál fel, válaszolj valami hasonlót: „eljött az idő számomra, hogy továbblépjek”, és ne hozd fel a múlt sérelmeit. Olyan ember benyomását akarod kelteni, aki keresi az új fejlődési lehetőséget, vagy olyannak szeretnél tűnni, aki azért megy el, mert elégedetlen és frusztrált?
Hasznosítsd a befolyásodat mások javára
A távozásod stratégiai lehetőség lehet mások számára. Ha van valaki a csapatodban, aki több felelősséget szeretne, érdemes megmondanod neki, hogy a feladatköreid épp gazdára várnak, jelentkezzen értük. Mindenképp figyelj arra, hogy ne tégy olyan ígéreteket, amelyeket nem tudsz betartani. Beszélj a főnököddel arról, ki lehetne alkalmas a feladataid átvételére. Ha nem tudod, ki vehetné át a munkakörödet, vagy a távollétedben ellátni a feladataidat, mondd meg őszintén. Ha ajánlasz kollégákat egyes feladataid elvégzésére, mindenképpen kellemesebbé teheted a távozásodat.
Felejtsd el, hogy pótolhatatlan vagy
A felmondásod közlése és a tényleges távozásod közti idő akár több hónapot is felölelhet. Szeretjük azt hinni, hogy pótolhatatlanok vagyunk, de a felmondási időnk letöltése alatt könnyen szembesülhetünk azzal, hogy hirtelen nem hívnak meg fontos meetingekre, nem avatnak be új projektekbe. Ne ejtsen zavarba a kirekesztés, kiközösítés érzése. Azt választottad, hogy elmész, de ettől függetlenül az élet halad tovább. Próbálj kevesebbet figyelni az utolsó hetek történéseire, és koncentrálj arra, hogy mindenkitől elbúcsúzz, akitől akartál, és elkérd az elérhetőségeiket.
Dolgozz keményen az utolsó munkanapodig
Ne rontsd el a nehezen kivívott hírnevedet azzal, hogy lazára fogod az utolsó hetekben. Rendezd a soraidat: bizonyosodj meg arról, hogy a fájlok és ügyfelek a megfelelő kezekbe jutottak, és a határidők sem kerülték el a figyelmedet. Adj időt arra is, hogy kifejezd a háládat azért, hogy itt lehettél. Lehet, hogy találkozni fogsz korábbi főnökeiddel és kollégáiddal a konkurens cégeknél, különösen akkor, ha az iparágban maradsz, ezért érdekedben áll, hogy nyitott maradj. A karriered hosszú, és soha nem tudhatod, hogy mit, illetve kit hoz eléd a következő alkalom.
Összefoglalásképp ezeket tedd meg:
* Személyesen és ne e-mailen értesítsd a közeli kollégáidat.
* Ne rágd magad amiatt, hogy kihagynak minden fontos találkozóból és döntésből. Te döntöttél úgy, hogy elmész.
* Ajánld a vezetők figyelmébe azokat a kollégáidat, akik átvehetik tőled a stafétabotot.
Ezeket ne csináld:
- Ne legyen egyoldalú a bejelentésed. Beszéld meg a főnököddel, hogyan mondod el a többieknek.
- Ne válj lustává, amint felmondtál.
- Ne ventiláld másokra a negatív érzéseidet, még ha jogosak is a sérelmeid.
Ha nem hiszed, hogy ezek a tanácsok kifizetődőek, álljon itt egy tanulságos történet:
Kovács Botond igazán frusztráltnak érezte magát attól, ahogyan egy online marketingcég vezetői működtek napi tevékenységük során. Mivel biztos volt benne, hogy minden tudása megvan ahhoz, hogy szabadúszó tanácsadásba kezdjen, nem volt nehéz meghoznia a döntést a felmondásról. Elmondta a főnökének, hogy szeretne kilépni, és visszautasította a jelentős fizetésemelést, amit a maradásáért cserébe ajánlottak. Az utolsó időkben Botond hanyaggá vált: „ahogy felmondtam, a dolgok elkezdtek kevésbé érdekelni. Mentálisan már kiléptem, ezért csak úgy megcsináltam a dolgokat. Ez rontott a hírnevemen, mert túlságosan figyelmetlenné váltam. Amikor elmentem, az új megbízóm sajnos arról kapott információkat a volt főnökömtől, mennyire silány munkát végeztem. Ez a rövidlátó gondolkodásmódom, hogy csak jussak túl a dolgokon, sokat ártott a hírnevemnek, melyet évek alatt építettem fel. Soha nem tudok megbocsátani magamnak ezért.”
Botond azt tanácsolja, hogy aki a „szeretnék végre kijutni innen” érzésétől szenved, gondoljon arra, hogyan érezte magát, amikor dolgozni kezdett, mennyi izgalom, lehetőség és fejlődés várt rá ebben a pozícióban. Csak mert most szenvedünk az aktuális munkahelyi környezettől, az még nem jelenti azt, hogy az egész tapasztalat értéktelen volt a szakmai fejlődésünk szempontjából.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!