Vezetői kiégés – Egy probléma, amelyről senki sem beszél
Sergio Marchionne, a Fiat nem rég elhunyt CEO-ja közismerten munkaalkoholista volt, a hét minden napján, az év 52 hetében dolgozott. Amikor 66 éves korában meghalt, és magára hagyta feleségét és két fiát, sokan feltették a kérdést, vajon megérte-e ennyit dolgozni.
Ez a kérdés nem ritka a vállalati körökben, hiszen számos vezető világszerte rengeteget dolgozik azért, hogy megfeleljen a szerepköréhez szükséges elvárásoknak. Ez az egyensúlyvesztés jelentősen befolyásolja a fizikai és a mentális egészséget is.
Noha néhány vezető nyilvánosan is elismerte a kiégést, a kutatók azt állítják, hogy a probléma még az eddigieknél is gyakoribb. A felsővezetők megkérdezésével készült tanulmány kimutatta, hogy a vezetők 75%-a gondolja azt, hogy a cég felsővezetői kiégésben szenvednek. A Harvard Orvosi Iskola pszichiátriai vezetője, dr. Srini Pillay tanulmánya szerint a kiégés három leggyakoribb oka a munkaterhelés (69% mondta azt, hogy a maximális kapacitásukon teljesítenek), a képesség hiánya és az elégtelen jutalmazás.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
A burnout minden szinten lépcsőzetes hatást gyakorol a vállalkozásokra, a kultúrára és a tehetséggazdálkodásra – állapította meg a Kronos által vezetett, 614 HR vezető megkérdezésével készült tanulmány, amely azt találta, hogy a megkérdezettek 65% szerint a munkavállalók kiégése szabotálja a megtartást, és a kiégés két fő összetevője az indokolatlan munkaterhelés (32%) és a túl sok munkaidő (32%).
Paula Davis-Laack, aki segít a vezetőknek megakadályozni a kiégést és a stresszt olyan szervezeteknél, mint pl. a Coca-Cola, úgy gondolja, hogy a kiégés összefügg a depressziós és szorongásos rendellenességekkel, az alkoholfüggőséggel, az alvászavarokkal, a fejfájással, a gyomorbántalmakkal és különféle fertőzések előfordulásával. Ezeken kívül kockázati tényezőnek számít pl. a megfázás vagy a 2-es típusú cukorbetegség esetén. A kutatások azt is kimutatták, hogy a kiégés és a hiányzások is kapcsolatot mutatnak egymással, sőt a burnout összefügg a hosszú távú (90 vagy annál több napig tartó) betegségekkel is.
A burnout felismerése
A NeuroBusiness Group elsősorban férfi vezérigazgatókra összpontosító tanulmánya azt állapította meg, hogy a vezetők egyöntetűen vallották azt, hogy stresszesek. Sokan érezték úgy, mintha „helyben futnának”, de legtöbben tagadták, hogy állapotuknak köze van a kiégéshez. Ez a tagadás azonban egy nagy probléma. „Emberként normalizáljuk világunkat, és úgy gondoljuk, jól működünk magas intenzitású módban. Így mielőtt tudatosodna, a stressz már normálissá vált” – magyarázza Stuart Taylor, a Springfox nevű tanácsadó cég CEO-ja, aki segíti a vezetőket és a munkavállalókat a rugalmasság megtartásában, a kiégés kezelésében. „Sokan gondolják azt, hogy folyamatosan meg kell fellelniük a külső prioritásoknak. Azonban önmagunkról is gondoskodnunk kell, különben nem lesznek egészségesek ahhoz, hogy kezeljék ezeket a prioritásokat” – teszi hozzá.
Fontos, hogy a vezetők, de különösen a HR felismerje a kiégés következő, 7 lépcsős indikátorait, illetve elfogadja, hogy a felépülés folyamata gyakran kétszer olyan hosszú, mint az első hat lépés:
- Frusztráció – „Nem tudom megcsinálni ezt” vagy „Ez túl nehéz”
- Harag – „Ezt nem fogom megtenni” vagy „Ez a te hibád”
- Apátia „Nem érdekel”
- Burnout – Összemlás/mellékvese kimerülés
- Visszavonulás – a munkából, az élet bizonyos területeiről
- Önismeret/elfogadás
- Felépülés
Így minimalizáld a burnoutot:
#1. Távolodj el a munkától legalább 2-szer, 3-szor egy este. Lehet ez egy jóga óra, egy séta.
#2. „Kapcsolj” ki: Lefekvés előtt legalább egy órával már ne nyomkod a mobilodat, és reggel se az okostelefonért nyúlj először.
#3. Csökkents a stresszt és a kortizol szintjét: Figyeld a légzésedet, és próbálj meg 4-ig számolni ki- és belégzés közben.
#4. Egyél pro- és prebiotikumokat: Fogyassz minél több zöldleveles zöldséget, lilakáposztát és banánt, antioxidánsokat (pl. narancs, bogyós gyümölcsök, répa) egészséges növényi zsírokat vagy halolajat (pl. avokádó vagy szardínia), és csökkentsd az alkoholfogyasztást.
#5 Húzz éles határvonalat a személyes életed és a munkád között.
#6. Kérdezd meg magadtól: Miért dolgozom ennyire keményen? Milyen elfojtott félelmeim vannak? Amikor izoláljuk a félelmet, és elkezdünk dolgozni rajta, sokkal kiegyensúlyozottabbá válunk.
Mit tehet a HR?
A Burnout nemcsak szervezeti, hanem egyéni kérdés is, és a HR-nek különös figyelemmel kell lennie a munkaigények és a munkaerő-források egyensúlyára. A munkahelyi igények az egyén munkájának olyan aspektusai, amelyek következetes erőfeszítéseket és energiát igényelnek, míg a munkaerő-források az egyén munkájának azon aspektusai, amelyek értelmesek és energiát adnak.
A HR-nek elsősorban az erőforrások növelésére kell összpontosítania, különösen az autonómiára, a jó minőségű kapcsolatok kiépítésére, az alkalmazottak nagy kihívást jelentő feladatokkal való ellátására, vagyis a stagnálásuk megakadályozására, a következetes visszajelzés és elismerés biztosítására.
A HR a munkahelyi követelmények csökkentésében is tud segíteni, különösen azzal, ha tisztázza a szerepköröket („nem tudom pontosan mit kell tennem, nincs elegendő információm a feladat elvégzéséhez”), csökkenti a szerepköri konfliktusokat (pl. a sok forrásból származó megbízásokat).
Fontos azt is tudatosítani, hogy a burnout gyakran önmagát örökítő tényező a szervezeten belül. A fiatal vezetők eleinte elég kiegyensúlyozottak, de amikor belépnek egy kiegyensúlyozatlan ökoszisztémába, maguk is az áldozataivá válhatnak a kiégésnek, hiszen meg kell felelniük a szervezet kulturális gyakorlatainak, a késő estig tartó munkavégzésnek, a 24 órás rendelkezésre állásnak. A probléma tehát 50%-ban az egyén, 50%-ban a szervezet felelőssége.
A Tlnt.com cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!