A halogatás érzelmi probléma
Ha nem úgy kezeled a halogatást, mintha időgazdálkodási ügy lenne, máris közelebb kerültél a megoldáshoz.
A halogatás érzelmi probléma – véli Tim Pychyl, a Carleton University pszichológia professzora. Egyre több tanulmány mutat rá a hangulat és az érzelmek szabályozásának problémáira mint a késlekedés fő okaira.
De mi is a halogatás?
A halogatás egy szándékos késés annak ellenére, hogy tudatában vagyunk annak, hogy ez a késlekedés kárt okozhat. A halogatás tehát irracionális cselekvés, mert ellentétes azzal az elképzeléssel, mi tesz minket boldoggá. A halogatás során ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy a teendők kipipálása boldogabbá tesz, csökkenti a stresszt, mégsem tesszük meg. Mivel ez a cselekvés teljesen irracionális, a halogatás egy érzelem-orientált megküzdési stratégia, amellyel a negatív érzelmeket kezeljük. A halogatás ekképp történik:
- Leülünk megoldani a feladatot.
- A jövőbe vetítjük, milyen lesz ez a feladat.
- Azt jósoljuk, hogy annak elvégzése nem lesz jó érzés, pl. stresszelni fog, nehéz lesz, stb.
- Beindul az érzelmi megküzdési stratégiánk, hogy távol tartson minket a rossz érzésektől.
- Elkerüljük a feladatot.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Ez az érzelmi kiküszöbölési technika, amelyet agyunk gyakran tudattalan módon alkalmaz, hasonlít a szorongás több típusához. A szorongástól szenvedő emberek gyakran mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az észlelt külső fenyegetést, és ezáltal elzárják magukat a jó és rossz érzésekhez való hozzáféréstől, ami befagyáshoz és depresszióhoz vezet. A halogatással elkerüljük a feladatot azzal a felvetéssel, hogy a feladat miatt nem fogjuk magunkat jól érezni, de ezáltal a siker és a teljesítmény jó érzéseitől is megfosztjuk magunkat. A halogatás és a depresszió közötti összefüggést már a 90-es évek óta vizsgálják, és számos bizonyítékot tártak fel azóta is.
Egy másik tanulmány a halogatás és a negatív érzelmek, például a frusztráció és az elkeseredés között talált kapcsolatot. Ez pedig még nehezebbé teszi a lehetséges negatív érzelmekkel való megbirkózást. Hogy ne érezzük magunkat még rosszabbul a jövőben, inkább választunk valami olyat, amitől jól érezzük magukat. Ezt a „jó érzést” számos kutató vizsgálta. A halogatás célja, hogy olyan rövid távú jó érzéseket keresünk (miközben lemondunk a hosszú távú elégedettség érzetéről), amelyeket már jól ismerünk a korai gyerekkorunkból. A legfrissebb kutatásokból úgy tűnik, hogy a „jó érzés” nem az akaraterőről szól, vagy arról, hogy valami olyasmit kényszerítsünk magunkra, amit gyűlölünk. Arról van szó, hogy képesek legyünk kezelni az érzéseinket anélkül, hogy „belső kritikusunk” közbeszólna.
Így juss túl a halogatáson
Tudni, hogy a halogatás valójában érzelmi szabályozási probléma, már egy jó kezdet. Azonban ez még nem mutat irányt azzal kapcsolatban, milyen lépéseket kell tennünk a viselkedésünk javítása érdekében. Pychyl három ötletet fűz egybe a probléma megoldásához. Az egyik a buddhista pszichológiából származik, és a majom elméről szól. A majom elme soha nem áll meg, mindig csacsog, ezért adnunk kell a belső majomnak valamit, ami leköti őt. A második a hagyományos pszichológiából származik, mely szerint az érzelmeinket nem lehet félretenni vagy figyelmen kívül hagyni. Tehát amikor ellenszenvet érzünk a munkánk elvégzése iránt, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt az érzést. A harmadik elem egy módszeren alapul, amely szerint a munkavégzés során nem feladatokat végzünk, hanem cselekszünk. A munkánk kisebb cselekvések sora, melyeket egyenként érdemes megtennünk.
Mindfulness és halogatás
Az „akaraterő” nem jó koncepció, sőt egyes kutatók szerint nem is igazán létezik, vagy ha igen, akkor természete véges. Pychyl szerint az akaraterőnek ugyan van némi szerepe a halogatás leküzdésében, de sokkal kisebb, mint gondolnánk. Ehelyett azt ajánlja, hogy egy másik mentális készséggel dolgozzunk inkább, a tudatossággal. A mindfulness meditációban kifejlesztett készségek, mint például a koncentráció, az ítélkezés-mentesség tökéletesen illeszkedik a kutatáshoz, amely szerint az érzelmi szabályozásnak létfontosságú szerepe van a halogatás csökkentésében, így a termelékenység javításában.
Egy nemrégiben végzett agyi vizsgálat során az amygdalában, az agy stressz-reakciót szabályozó területén csökkent aktivitást észleltek a meditáló csoport körében a kontrollcsoporthoz képest. Tehát a meditáció segíthet abban, hogy nyugodtak és ítéletmentesek maradjuk a munkahelyi stresszel szemben, így könnyebben el tudjuk látni a feladatainkat, ami pozitív visszacsatolást eredményez. Így pedig nem lesz érdekünkben halogatni.
A Fast Company cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!