Ezért örülj annak, ha unatkozol

szerző: Jobline
2019 szeptember 04.

„Unatkozom” – ez az a kinyilatkoztatás, amelytől a legtöbb szülő rettegett a nyári szünet során. Pedig nem biztos, hogy a gyerekek minden szabad idejét ki kell töltenünk – és ez vonatkozik ránk, felnőttekre is.

Egy népszerű idea szerint, amelyet pszichológusok, menedzsment szakértők és innovátorok találtak ki, az unalom hozzájárul olyan fontos tulajdonságokhoz, mint például a kreativitás vagy a ragyogó ötletek kitalálása. Az unalmat nemcsak elkerülendő tényezőnek kell tekintenünk, hanem egy olyan lehetőségként kell néznünk rá, amelyet aktívan kell ápolnunk.


A tudósok az unalom fogalmát az európai ipari modernitással, az ismétlődő munkával, az idő standardizálásával hozzák összefüggésbe. Az idő szabályozása alapvető fontosságú volt az ipari kapitalizmus megjelenése és fejlődése szempontjából. A 17. század óta a nyugati politikai, jogi és vallási hatóságok hangsúlyozták az idő eredményes felhasználásának szükségességét, miközben megteremtették a lustaság és a tétlenség fogalmait is.

 

Nézd meg legfrissebb állásainkat:

BUDAPESTI ÁLLÁSOK

KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK

ADMINISZTRÁCIÓS ÁLLÁSOK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK

IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK

HR-ES ÉS MUNKAÜGYI ÁLLÁSOK

 

Unatkozni nem szórakoztató, főleg nem a munkában. Egy kutatás szerint azonban hiába unalmas unatkozni, mégis a kreativitásunk csak serken tőle. A kutatás 52 embert kért meg arra, hogy unalmas feladatot hajtson végre: 30 percig egy kézzel válassza szét a zöld és a vörös színű babokat. Eközben 49 alanyt arra kért, hogy készítsenek művészeti projekteket papírból, babból és ragasztóból. 30 perc letelte után az egyes csoportokat arra utasították, hogy 5 percet töltsenek el egy kreatív feladattal: meg kellett indokolniuk, hogy egy személy vajon miért késett 2 órát egy találkozóról. A kutatók azt találták, hogy az unatkozó, babot válogató csoport több ötletet hozott a kreatív csoportnál. A válaszok minősége és mennyisége tehát magasabb volt nálunk, mint azoknál, akik nem unatkoztak, és művészeti projekteken dolgoztak. Egy utánkövetési vizsgálat azt is megállapította, hogy annak ellenére, hogy néhány korábbi kutatás szerint az unalom motivációhiányhoz vagy elégedetlenséghez vezet a munka során, az unalom nem eredményezett olyan érzelmeket, amelyek károsak a mentális egészségre.


 


 

Mi tehát a határ? Ha minden nap unatkozunk, az tényleg nem rossz? Vagy túllőhetünk a célon? Az unalom ugyan hasznos, de nem mindig az. Ráadásul vannak más tevékenységek, amelyek kreatívvá tesznek: például a közös pingpong a kollégákkal, amely játékossá és szociálissá tehet. Ráadásul a tanulmány szerint bizonyos emberek hajlamosabbak az unalomra épülő kreativitás fokozásra, mint mások. A tudósok egy kísérlet során úgy találták, hogy az alanyoknak célközpontúnak és nyitottnak kell lenniük az új tapasztalatokra, hogy az unatkozás pozitív hatása megvalósuljon.

 

Végül pedig nem minden munka teszi lehetővé az unalom luxusát, ezért az érzés néha tényleg káros lehet bizonyos fontos munkák elvégzésében. Az olyan munkahelyeken, ahol állandóan ébernek kell lennünk, az unalom eltereli a figyelmünket, amely nyilvánvalóan káros következményekkel járhat. Ilyen esetekben nem sokat segít az unalom, főleg azért, mert ezek rendszerint nem túl kreatív munkakörök. Ellenben a tervezőknek, a kreatív területeken dolgozóknak nem kell annyira tartaniuk az unalomtól. Időnként a produktivitás elérésének legjobb módja az, ha nem csinálunk semmit.


 

A Fast Company cikke nyomán


 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!



Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen