Csökkenő kereslet, emelkedő költségek - ilyen munkaerőpiaci helyzet várja a pályakezdőket

A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a munkaerőpiacot, és a helyzet most sem egyszerű. Az álláskeresőknek bizonyos szektorokban kiélezett versenyre kell számítaniuk, míg máshol egyértelműen ők diktálják a feltételeket.

A megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, míg a reálbérek csökkennek. Közben a vállalkozások sincsenek egyszerű helyzetben, alkalmazkodniuk kell a jelenlegi gazdasági nehézségekhez, a csökkenő kereslethez és az emelkedő költségekhez. Nagyjából ilyen munkaerőpiaci helyzet vár azokra, akik pályakezdőként most adják be első pályázataikat, vagy már tapasztalt munkavállalóként váltanának munkahelyet.

A Randstad HR Trends Survey 2023-as kutatása szerint az infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése okozza majd a legnagyobb kihívást a cégeknek. Az általuk megkérdezett nagyvállalatok 34 százaléka tervez létszámbővítést idén, míg tavaly a 89 százalékuk nyilatkozott így. „Főleg a megüresedett pozícióknál áll elő az a nehézség, hogy muszáj betöltenünk az állást, de a jelöltek magasabb bérigénnyel jönnek, mint a jelenleg itt dolgozó kollégák, így az egyik legnagyobb kihívást ennek a bérfeszültségnek az elkerülése jelenti” – mondja Ujvári Beáta, a Szentkirályi Magyarország kft. humánerőforrás-igazgatója.

Mi a helyzet most?

A legrosszabb helyzetbe az idegenforgalom és a vendéglátás területén dolgozók kerültek az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány alatt a szektor egy része teljesen leállt, most pedig az elszabadult élelmiszerárak és rezsiköltségek jelentik a legnagyobb nehézséget – a fűtési szezon elején több hotel és étterem húzta le a rolót átmenetileg vagy végleg. Ugyanakkor az IT szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban továbbra is bizakodóak a megkérdezettek – ott számolnak a legnagyobb árbevétel-növekedéssel.

2022-ben még jelentős volt a munkaerőhiány, intenzív toborzás jellemezte a magyar munkaerőpiacot, de folyamatosan mérséklődött a betöltésre váró pozíciók száma, miközben az álláskeresőké nőtt. „A mérnöki területen például csökken az igény az elmúlt három-öt évhez képest. Ennek az okát egyértelműen nem látjuk, az is lehet, hogy a jelöltek hosszabb ideig maradnak a cégeknél, mindenesetre most kevesebb ilyen szakembert keresnek” – monda Pethő Anikó, a munkaerő-közvetítéssel és fejvadászattal foglalkozó Aarenson Consulting alapítója, akinek az a tapasztalata, hogy ennek ellenére továbbra is vannak szakmák, ahol folyamatosak a betöltetlen pozíciók. Az elmúlt két-három évben nagyon keresettek például az építőiparban a főkivitelezők, a pénzügyi területeken dolgozók, a magyar plusz egy idegen nyelven beszélő könyvelők és a bérszámfejtők, de az értékesítési terület is megerősödni látszik. Ennek egyik oka, hogy a vezető pozíciókra a járvány alatt nem kerestek új embereket, de most egyre több a stratégiai vezetői, a középvezetői és más vezetői pozíció. Az informatikai terület is változáson megy keresztül: eddig főleg fejlesztőkre volt szükség, de a nagy „informatikai boom” után most inkább stagnál a meghirdetett pozíciók száma, a stratégiai vonalra – akár egy projektvezetőre – nagyobb igény van. Más szektorokban – mint például a marketing vagy a jog – viszont élesedik a verseny a nyitott pozíciókért.

Ki diktálja az iramot?

De vajon kik vannak most előnyösebb helyzetben: a munkáltatók vagy a munkavállalók? Több szakértő szerint továbbra is a munkavállalók felé billen a mérleg. „Vannak olyan hiányszakmák, mint a szakács vagy a séf, amelyben szinte lehetetlen megfelelő jelölteket találni. Megszólítunk tizenöt-harminc embert egy vezetői területről, ahol elképesztően magasak a bérek, és egyszerűen nincs az a motivációfaktor, ami kimozdítana egy jó és megbízható embert. Aki az adott területeken megtalálta a számításait, azt lehetetlen elmozdítani, és ez az építőiparra és mérnökökre is igaz” – mondja az Aarenson Consulting alapítója. A Szentkirályi Magyarország HR-vezetője úgy érzékeli, a munkaerő-kínálat nem nőtt, ezért tapasztalattól függetlenül, továbbra is magas elvárásokkal érkeznek hozzájuk a jelöltek az anyagi és a béren kívüli juttatások, de akár az otthoni munkavégzés terén is.

Nem véletlen, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek szakembereik megtartására, így bizonyos területeken kisebb a fluktuáció, nehezebb elmozdítani a munkaerőt az adott pozíciókból – bizonyos szakmákban gyakori, hogy ha szóba kerül a felmondás, inkább megadja a munkáltató a 15-30% emelést.

Közben persze az is egyértelművé vált: ma már a rugalmasság az álláskeresők egyik legértékesebb tulajdonsága. Az Aarenson Consulting alapítója szerint manapság nagyon gyorsan alakulnak át és fejlődnek a cégek, ezért is fontos, hogy alkalmazkodni tudjanak a dolgozók. A jó szociális készségekkel rendelkező, együttműködő és odafigyelő embereket gyorsabban „leigazolják” a munkáltatók, ugyanakkor szerinte azok is megtaláljak a számításaikat, akik nem ebbe a személyiségtípusba tartoznak, az a fontos, hogy mindenki a saját erősségét képviselje. Miután felvették a jelentkezőt az adott pozícióra, ajánlott odafigyelni a saját brandjének, márkájának kiépítésére: meg kell mutatnia, hogy miben jó.

Utórezgések

Egyik előre nem látott hatása a járványnak, hogy megváltoztak a munkavégzés körülményei – és ez az álláskeresők elvárásait is formálta. A pandémia lecsengésével a home office nem tűnt el, még mindig gyakori, hogy az irodai dolgozók részben vagy egészben otthonról végzik a feladataikat. „Akiknek van állásuk, de váltanának, csak akkor mennek el egy másik munkahelyre, ha ott jobbak a körülmények. És általában az első három elvárás között szerepel a home office lehetősége” – mondja Pethő Anikó. Náluk az ajánlatok egy részét kifejezetten azért utasítják vissza a jelöltek, mert az adott cég nem engedi az otthoni munkavégzést. Ez az elvárás az utolsó másfél évben annyira jellemzővé vált, hogy jelöltek mondanak nemet jobban fizető, szakmailag nagyobb kihívást jelentő pozíciókra, kizárólag azért, mert minden nap be kellene járniuk az irodába – és ezt az anyagi vagy más kompenzáció sem tudja ellensúlyozni.

A pályázási folyamaton is nyomot hagyott a járvány: nagyon sok cég beépítette az előszűrésbe az online interjút. Van olyan vállalat, ahol pszichológiai tesztet is kitöltetnek a jelentkezőkkel, máshol kompetenciákat, készségeket mérő online tesztet kell megoldani, az interjúkra pedig azokat hívják be, akik megfelelően teljesítettek. Ez persze meggyorsítja és kényelmesebbé is teszi a kiválasztás folyamatát, hiszen idejekorán kiderülhet, hogy mennyire alkalmas a munkakörre az adott jelölt. A cégek belső ajánlási rendszere is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kiválasztásban. A Szentkirályi Magyarországnál belső munkatárs ajánlási rendszer működik, így a külső piaci toborzással párhuzamosan minden munkalehetőséget meghirdetnek házon belül is.

Mi jön a ChatGPT után?

Sokan úgy vélik, igazán nagy változásokat a mesterséges intelligencia hoz majd a munkaerőpiacra – a ChatGPT chatbot tavaly év végi debütálása óta minden korábbinál több embert érdekel, vajon a mesterséges intelligencia bedarálja-e a munkahelyek egy részét?

A World Economic Forum mindenesetre derűlátó.

Olvasd tovább a cikket az eduline oldalán.