Többet dolgozzon az alkalmazott? Hadd ossza be a munkaidejét!

Jó nagy reklámot kapott már a Google módszere, ahol ezerféle módon igyekeznek az alkalmazottak kedvébe járni. Ingyen van az étel-ital, a mosás, sőt a kocsimosás és az olajcsere is, házhoz jön a fodrász meg a masszőr, és minden közösségi térben van egy pingpongasztal, hogy csak az alapszolgáltatásokat említsük. Ez nem csupán a dolgozói elégedettséget növeli, de van egy fontos járulékos haszna is: mivel gyakorlatilag ki sem kell mozdulni a cég székházából, a dolgozók sokat túlóráznak, önként és dalolva. A rengeteg kényeztetés állítólag nem is kerül sokba a Google-nak, de mint Jessica Stillman felhívja rá a figyelmet, német kutatók még olcsóbb megoldásra bukkantak, ami az alkalmazottak lelkesedésének növelését – önkéntes túlórázását – illeti.

Ne nézd az órát, és nő a hatékonyság

Az előírt munkaidő szigorú betartatása helyett hagyni kell az alkalmazottakat, hogy saját maguk osszák be, mikor és hogyan dolgoznak, és tevékenységük sokkal eredményesebb lesz. Erre jutott három német kutató, akik hatalmas mennyiségű adatot dolgoztak fel, és következtetéseket Önmenedzselt munkaidő és munkavállalói erőfeszítés: elmélet és bizonyíték című tanulmányukban tették közzé. Az adatok összehasonlításából az derült ki, hogy ahol a menedzsment nem tartotta számon, hány órát dolgoznak az alkalmazottak, hanem ki-ki maga döntötte el, mikor lát munkának, mikor fejezi be, illetve mennyi szünetet tart napközben, a munkavállalók heti 7,4 órát tettek hozzá ahhoz az időhöz, amennyit eméletileg a feladataik elvégzésével kellett tölteniük. Ebben demográfiai tényezők is szerepet játszottak – az idősebb munkatársak nagyobb szabadságot élveznek és hajlamosabbak önként többet dolgozni, mint amennyi kötelező –, de ez nem ad mindenre magyarázatot.

Kezeld felnőttként a felnőtteket

Mi a jelenség magyarázata? Talán nem okoz eget rengető meglepetést, hogy ha a dolgozókat felnőttként kezelik, ugrásszerűen megnő a belülről fakadó motiváció, és nagyobb lelkesedéssel tesznek erőfeszítéseket a cég boldogulása érdekében. Ha fogunk egy eleve elkötelezett alkalmazottat, és nem nézünk folyton a körmére, hanem hagyjuk nyugodtan dolgozni, a kutatók számításai szerint heti 75 perc plusz munkaidőt áldoz a cég javára. Ez nem újdonság azok számára, akik szabadúszók vagy vállalkozók: sokkal több időt szentelnek a munkának, mintha a nyolctól négyig tartó taposómalom rabjai lennének. Ez részben abból fakad, hogy valaki a saját főnökeként megkövetelheti magától a hosszabb munkaidőt, de az is sokat számít, hogy jó értelemben véve bele lehet temetkezni a munkába, és az ember motiváltnak érzi magát arra, hogy jól csinálja, amit csinál. Természetesen vannak olyan szektorok, ahol kötött a munkaidő – kereskedelem, szolgáltatások –, de irodai környezetben megfontolandó, hogy érdemes a gyeplőn lazítani.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!