Problémás próbaidő

Továbbra sincs lehetőség munkaviszony létesítése nélküli próbamunkára, vagy akár próbanapra. Erre hazánkban a próbaidő ad lehetőséget. De miért mossák gyakran össze ezeket a fogalmakat? És mit érdemel az a „bűnös”, aki megszegi a szabályokat?

Következmények nélkül

Nemcsak a munkaadóknak, hanem a munkavállalóknak is lehetőséget ad a próbaidő arra, hogy a kettejük között fennálló munkaviszonyt indoklás nélkül, azonnal megszüntessék. Nincs tehát semmilyen felmondási idő, amit be kellene tartani. Természetesen a jogviszony megszüntetésig ledolgozott időre minden munkavállalót megilletnek az olyan munkaviszonnyal járó jogosultságok, mint a munkabér, az erre vonatkozó elszámolások és a jogviszony megszüntetéséhez tartozó igazolások.

Mikor sérülnek az érdekek?

Gyakran tapasztalt jogsértés, hogy a felek csak szóban állapodnak meg a próbaidőről, „próbamunkáról”. A munkavállalót foglalkoztatják néhány napig, majd a munkáltató dönt: alkalmazza-e tovább a ledolgozott napok rendezésével vagy azonnali hatállyal megszünteti a – munkaszerződés, bejelentés, bérfizetés nélküli – jogviszonyt. E megoldás egy sajátos magyarázat alapjaként is fel-felbukkan a munkaügyi ellenőrzések alkalmával. A munkaszerződés, illetve bejelentés hiányát a „csak próbanapon van” hivatkozással igyekeznek „szépíteni”, mintha ez a megoldás szabályos és elfogadott lenne – avat be tapasztalataiba Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője.

Vigyázz álláskereső!

Mindezek tükrében az álláskeresőknek sem árt tudni, hogy a próbaidőről szóló megegyezés a munkaviszony létesítéséről való megállapodás szerves része. Akkor álljon csak munkába a pályázó, ha az aláírt munkaszerződést átvette és a bejelentéshez szükséges személyes adatait leadta. Erről érdemes igazolást is kérni. A szóvivő szerint e lépések fontosságát nem feltétlenül a foglalkoztató rosszhiszeműsége indokolja. Ismerethiányból is előfordulhatnak olyan hibák, mint a bejelentés elmulasztása vagy késlekedése, a szóbeli megállapodás, amit nem, vagy csak késve követ a munkaszerződés aláírása. Előfordul még a 3 hónapnál hosszabb próbaidő kikötése is, ami szintén nem felel meg a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak.

Foglalkoztatói érdekek

„Munkáltatói szempontból mindez azért fontos, mert a munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli időszakra a hatóság munkaviszonynak minősítheti a jogviszonyt” – állítja Gedeon András. Ez esetben az OMMF visszamenőleg is kötelezheti a Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra, melynek kötelező velejárója a már említett írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés. A főfelügyelőség szóvivője felhívja a figyelmet arra, hogy e kötelezettségek elmulasztása esetén kötelező a bírság kiszabása. Ebben a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége.

Mi mennyi?

A bírság mértéke az előbb említett – feketefoglalkoztatásnak minősülő – esetekben igen jelentős is lehet. Az összeg függ a jogsértések, valamint az érintett munkavállalók számától is. Legegyszerűbb esetben a jogsértés csupán egy munkavállalót érint. Ilyenkor 30 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a büntetés mértéke. Amennyiben egy dolgozót több jogsértés is ér, az összeg felső határa 5 millió forint is lehet. Ennél magasabb, akár 8 millió forintos büntetést is kiszabhat az OMMF, ha egy jogsértés több munkavállalónál is előfordul. Ez az összeg 10 millió forintra is rúghat, ha több jogsértés egyszerre több munkavállaló esetében merül fel. Gedeon András hangsúlyozza, mivel a próbaidő alatt már él a dolgozó munkaviszonya, még a munkába lépés előtt sort kell keríteni a munkaviszony bejelentésére és a munkaszerződés megkötésére, ami ha szabályos, rögzítheti próbaidő időtartamát is.

Beszédes példák

A „próbamunka” szabálytalan gyakorlatával több területen találkoztak már a munkaügyi felügyelők. Egyik tavalyi esetben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telefonos értékesítési tevékenységet végző Kft-nél, ahol 7 fő dolgozott. Közülük öten – elmondásuk szerint – csak „próbamunkát” végeztek, ám munkaszerződést nem kötöttek velük, így bejelentésük sem történt meg.

Hasonló foglalkoztatási gyakorlatra derült fény egy 19 főt foglalkoztató Fejér megyei takarító vállalkozásnál is. A dolgozók tanúvallomásaiból kiderült, hogy a munkaszerződésük szerinti jogviszonyukat megelőzően is dolgoztak már a cégnek. Persze nem „úgy”, hiszen csak próbamunkát végeztek. Ebben az esetben a hatóság azt is kiderítette, hogy az időközben elkészült, részmunkaidőre szóló munkaszerződéssel és bejelentéssel teljes munkaidős foglalkoztatást igyekezett leplezni a munkáltató.