Kiből lehet jó HR-szakember?

Milyen képzettség és tudás szükséges ahhoz, hogy valaki HR-es lehessen? A válaszok egyelőre bizonytalanok: a mai HR-esek nagy része ugyanis nem a kifejezetten e szakma elsajátítására kiírt képzéseket végezte el, hanem „átnyergelt” eredeti végzettsége után. De mi változott azóta?

A kezdetek és a modern HR

Az alapképzettség majdnem indifferens – hangsúlyozza Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar menedzsment és vállalat-gazdaságtan tanszékének docense annak kapcsán, kiből lesz jó HR-es. Manapság ugyanis kommunikációs, jogi, pszichológus-, de még mérnökdiplomával is elboldogulnak a hazai emberierőforrás-menedzsment szakemberei. Gyökér Irén tézisét nem mellesleg saját példája is igazolja: az egyetemi docens gépészmérnök végzettséggel lett az emberierőforrás-menedzsment oktatója.

Vitán felül áll, hogy az utóbbi 20 évben a HR, mint szakma komoly karriert futott be Magyarországon. Mind az ezzel foglalkozó cégeknek, mind pedig az egyes vállalatok saját HR-eseinek a száma dinamikusan emelkedő tendenciát mutat. 1990 előtt ugyanis csak legfeljebb személyzetiseknek szóló szakképzések vagy szakirányú továbbképzések voltak, és csak 1991-ben, a Műegyetemen indult angol nyelvű MBA képzés keretében kezdtek HR-t oktatni.

„Az MBA képzés igazgatója voltam, de nem volt, aki HR-t adott volna elő, ezért én vágtam bele az oktatásába” – emlékezett a kezdetekre Gyökér Irén. Azóta a HR a modern üzleti tudományok egyik legfontosabb ága lett, és szinte pillanatokon belül megtalálta az útját a felsőoktatásba is. Eleinte több néven is futott, emitt személyügyi szervezőnek, amott vezetés és szervezésnek hívták a kurzust. Akkoriban elsősorban a még a tanácsi korszakban kezdett közigazgatási szakembereknek lett a kedvenc szakja. Azoknak, akik csak érettségivel rendelkeztek, és a személyügyi szervező szak levelezőképzésén tudták magukat állásuknak megfelelő képzettséghez juttatni.

A modern HR oktatása kezdetben inkább a szakirányú továbbképzéseken folyt, de hamar utat talált az államilag támogatott hallgatókat felvevő graduális képzésbe is. A magyar felsőoktatás szereplői nagy elánnal vágtak bele a HR-szakma okításába, azt remélve, hogy meg tudják tölteni érdeklődőkkel a tantermeiket. A bolognai típusú, 2006-ban bevezetett felsőoktatási rendszerben a hároméves alapképzésben több szakon is képeznek HR-eseket.

Ki mit oktat?

Talán magyar jelenség, hogy e képzések nemcsak a nevükben, hanem a tartalmukban is sokszor különböznek egymástól. HR-végzettséget lehet szerezni például a bölcsészképzésben, az andragógia szak személyügyi szervező szakirányán. Ugyanakkor hasonló végzettséget kaphat az is, aki a gazdasági képzésterületen szervezett szakokon, például a gazdálkodási és menedzsment vagy az emberi erőforrás szakon végzett.

„A különbség abból fakad, hogy a HR oktatása Magyarországon két irányból indult meg: volt egy nagyon erős munkapszichológia-alapú képzés, és egy gazdasági jellegű” – világította meg a különböző indíttatású HR-oktatás hátterét Gyökér Irén. A HR ma már annyiféle szakterületre bomlik, hogy létjogosultsága van mind a kétfajta alapú képzésnek. Ugyanis a nagyobb cégek profiljától is függ, éppen milyen HR-tudás szükséges. Egy repülési társaságnál biztosan a pszichológiai alapú, alkalmasságot feltérképező HR-tudás a leghasznosabb, míg egy termelővállalatnál az emberi erőforrás stratégiát nyilván a gazdaságossághoz, a fejlesztéshez és a teljesítményhez kell igazítani.

Mindenki lehet HR-es?

Bár a HR-képzés jellege és a mindennapi gyakorlat is azt mutatja, hogy gyakorlatilag bármely szakról lehetne HR-es valaki, a mesterszakok mégis nagyon szűk körben merítenek az alapképzési szakok diákjai közül. Például vezetés és szervezés mesterszakra andragógia szakos végzett gyakorlatilag nem is pályázhat, hiszen olyan kreditfeltételeket állapítottak meg például matematika, statisztikai vagy közgazdasági tárgyakból, amelyeket andragógián nyilvánvalóan nem lehet teljesíteni. De vezetés és szervezés mesterszakra az emberi erőforrás szakos hallgatók sem mehetnek automatikusan, csak ezen kreditek teljesítése esetén. S ez a helyzet fordítva is, az emberi erőforrás alapszakról csak akkor lehet andragógia mesterszakra menni, ha az előírt pszichológiai és pedagógiai krediteket már teljesítette valaki.

HR-képzés piaci alapon

A HR-képzéseknek ugyanakkor piaci részük is van, és ebben a szakirányú továbbképzésen keresztül a felsőoktatási intézmények is részt vesznek. Majd minden gazdasági kar indít HR-rel kapcsolatos képzést, úgyhogy akik szeretnének elmélyedni a HR szakterületén, azok bőven találnak maguknak továbbképzési lehetőséget. A szakirányú képzések nagy része azonban komoly erőfeszítést igényel, hiszen általában négy félévig tart, és a diák minden szombatját felemészti. Ráadásul ez a fajta képzés nem tartozik a legolcsóbb tanulási formák közé.

Forrás: HVG HR Plusz 2011