Ideális állás: külföldön?

Ki és milyen állás kedvéért utazna el akár a világ másik végére is, miközben néha a szomszéd városba sem szívesen mozdul a magyarok többsége? Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint a mobilitás világszerte egyre fontosabb szerepet játszik a karrier szempontjából. De mennyire életkor vagy éppen családi állapot függő a mobilitás a hazai munkavállalók körében?

Nemzetközi trendek

„Napjainkban a gazdasági élet számos területén találkozhatunk olyan munkavállalókkal – méghozzá nem is kis számban – akik szívesen költöznének akár egy másik városba vagy országba, ha ott találják meg azt az állást, amire vágynak” – számol be a világ egyik vezető emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalata által készített nemzetközi felmérés tapasztalatairól Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A 30 ország bevonásával, mintegy 97.000 ember – köztük 7.500 magyar munkavállaló – megkérdezésével készített Kelly Global Workforce Index™ felmérésből kiderült, a magyarországi válaszadók majdnem háromnegyede hajlandó lenne lakóhelyet váltani az ideális állás kedvéért. Bár ezzel az eredménnyel nem nagyon maradtunk el a vizsgált országok átlagától, hazánk mégis a rangsor második felében található.

„Az olyan gyorsan bővülő szektorokban, mint a pénzügy, az egészségügy, a természettudományok vagy a mérnöki/műszaki terület, igen sokszínű globális munkaerőigény tapasztalható. Ez komoly karrierlehetőségeket és személyes eredményeket kínálhat azok számára, akik hajlandóak munkavállalási célból akár egy másik országba költözni” – teszi hozzá Jónás Anikó.

A legmobilabb munkavállalókat a felmérés eredményei alapján a 18-29 éves korosztály tagjai között találhatjuk meg. Ők láthatóan kevésbé helyhez kötöttek, mint a 30-47 évesek, illetve a 48-65 éves korosztály képviselői – avat be a részletekbe a szakember. Hangsúlyozza, hogy míg a megkérdezettek 29 százaléka csupán országon belüli költözést tart elképzelhetőnek, addig 45 százalékuk adott esetben akár egy másik földrészen is különösebb gond nélkül folytatni tudná az életét.

Hazai eredmények

A felmérés magyarországi eredményei szerint a 18-29 éves korosztály tagjainak 56 százaléka kész külföldre is utazni a megfelelő állás kedvéért. Ugyanez az arány a 30-47 éves korosztály esetében 43 százalék, míg a 48-65 évesek körében mindösszesen 32 százalék. További érdekes eredmény, hogy a magyar férfiak inkább hajlandóak költözni, mint nőtársaik.

„A fokozódó munkaerő-piaci globalizációval összefüggésben egyre jobban látható, sokan készek munkavállalási célból lakóhelyet váltani ahelyett, hogy arra várnának: majd a munka találja meg őket” – állítja Jónás Anikó.

A gazdaság egyes szektorait vizsgálva a mobilitás a vendéglátás, az olaj- és gázipar, az informatika, valamint a (természet)tudományok területén a legjelentősebb. A „világjáró” magyar álláskeresők számára az európai országok számítanak messze a legkívánatosabb célpontnak. A kontinens 63 százalékos eredményével fölényesen maga mögé utasította Észak-Amerikát (17 százalék), Ázsiát (7 százalék), Dél-Amerikát (2 százalék), a Közel-Keletet (2 százalék), valamint Afrikát (1 százalék).

Vágyak és akadályok

A külföldre költözés legjelentősebb akadálya a válaszadók 56 százaléka szerint a család és a barátok. Ezt követik a nyelvi korlátok, a költözés költsége, valamint a kulturális különbségek. A másik földrészre költözést az esetek többségében inkább az új élmények, tapasztalatok utáni vágy, mintsem a végleges lakóhelyváltás szándéka vezérelné. Legalábbis erre utal, hogy a válaszadók 51 százaléka maximum három évig maradna ott.

A Kelly múlt év utolsó hónapjaiban végzett felmérése egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy sok munkavállaló dolgozik az átlagtól jelentősen eltérő feltételek mellett. Ilyen a hosszú vagy szokatlan munkaidő, az egynél több munkahely, a túlzottan sok utazás, vagy az, ha valaki a munkája miatt az otthonától távol él. Az átlagostól jelentősen eltérő feltételek mellett dolgozók több mint egynegyede érzi úgy, hogy ezt legfeljebb még egy évig képes folytatni. Az így dolgozók majdnem fele ugyanakkor állítja, hogy a szokatlan körülményeket bármeddig el tudná viselni.