Kinek kell a távmunkás? Kell egyáltalán?

„Nincsen eléggé szem előtt a dolgozó.” Legtöbbször ez az érv hangzik el a távmunkát ellenző cégvezetők, munkáltatók szájából. De tényleg ennyire fekete-fehér ez a kérdés? Mit mondanak minderről a távmunka támogatói, és mit gondolnak az ellenzői, miközben hazánkban – európai viszonylatban – még mindig rendkívül alacsony a rugalmasan foglalkoztatottak aránya. Távmunka sorozatot indít a Jobline Magazin.

Ellenvélemények

Meglepőnek tűnhet, hogy sok menedzser tart a változástól, és inkább ragaszkodik a „status quo”-hoz. Ők a legnagyobb ellenzői cégen belül a távmunka terjedésének. De persze a menedzsereken kívül sokan mások sem ismerik fel a változás szükségességét. Az is előfordul, hogy a távmunkát a hagyományos bedolgozói munkával keverik össze. Továbbá a távmunka ellenzői gyakran hangoztatják, hogy a távmunkások teljesítményének ellenőrzése komoly nehézségekbe ütközhet. Egyes szociológusok pedig felvetik a távmunkában dolgozók társadalmi és szakmai elszigetelődésének potenciális veszélyét, amely szintén nehezíti a rugalmas munkavégzés terjedését Magyarországon.

Támogató környezet

Ugyanakkor a távmunka támogatói szerint ez a munkavégzési forma rugalmas, versenyképes szervezeteket hozhat létre. Új munkaalkalmakat, esélyegyenlőséget teremthet, mérsékelheti az egyéni és közösségi hátrányokat. Úgy vélik, a távmunka révén növekszik a termelékenység, javul a szolgáltatások minősége. Az élharcosok továbbá hangsúlyozzák, az atipikus foglalkoztatás hozzájárulhat a hátrányos települések, körzetek felzárkóztatásához, megújításához, az életminőség lényeges javításához.

Miért lehet jó mindez a munkaadóknak?

A távmunka gyorsan, gazdaságosan és viszonylag olcsón kialakítható. A kezdeti kiugró ráfordítások ráadásul hamar megtérülnek, az ingatlan- és rezsiköltségek drasztikusan csökkenek. A vállalatoknál rugalmas létszámgazdálkodás valósítható meg, mindig annyi munkaerő foglalkoztatható, amennyire éppen szükség van. A rugalmas munkahely továbbá gyorsan képes alkalmazkodni a változó feladatokhoz, igényekhez. Földrajzi távolságtól függetlenül szakértői bázist lehet elérni, működtetni. A távmunkások teljesítménye, termelékenység is jobb, a munkaügyi kiadások pedig csökkennek. Javul a vezetés, menedzsment szemlélete, munkája, valamint a szolgáltatás minősége. Bizonyos iparágakban, szakterületeken, ahol ennek különös jelentősége van, – mint például szervizeknél, tanácsadási területeken, technikai háttértámogatás esetén, stb. – könnyebben szervezhető meg a 24 órás készenlét is.

A sorozat következő részében: Milyen tevékenységek végezhetők otthoni távmunka, önfoglalkoztatás, illetve mobil távmunka keretében?