Milyen állásajánlatra mondjunk inkább nemet?

Hogyan döntsön egyik vagy másik cég mellett az álláskereső, ha távmunkásként szeretne elhelyezkedni? Mi az, ami egyértelműen „jár” a dolgozónak, és mikor kell inkább nemet mondani egy ajánlatra? Ezúttal ezt a témát feszegeti a Jobline Magazin távmunka sorozata.

Ideális eset

Kevesebb stressz, több szabadidő, a magánélet és a munka jobb összehangolásának lehetősége, javuló életminőség: ezt várják az álláskeresők, amikor távmunkásként próbálnak meg elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Azonban nem minden ajánlatot szabad elfogadni. Bizonyos kérdéseket mindenképp érdemes – még a munkaszerződés megkötése előtt – tisztázni a leendő munkaadóval.

Árulkodó jelek

Sokat elárul például az adott vállalat szándékairól, van-e jól működő email rendszere, esetleg intranetes hálózata. Azt is érdemes kideríteni, kidolgozott-e a cég stratégiát a távmunka alkalmazására. Az álláskereső jól irányzott kérdésekkel azt is megtudhatja, megfelelő-e a vállalatnál az információs és technológiai környezet a folyamatos távmunka kapcsolathoz. A megfelelő technikai eszközökön túl szükség van olyan kommunikációs megoldásokra is (például rendszeres vállalati körlevelek, hírlevelek, tájékoztatók, esetenkénti személyes találkozók, összejövetelek), melyek képben tartják a dolgozót és csökkentik az elszigeteltség érzését.

Felelősségi körök, költségek

Ajánlatos a munkaeszközökkel, felelősséggel és költségekkel kapcsolatos kérdéseket még a távmunka megkezdése előtt maradéktalanul tisztázni. Fő szabály, hogy a munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni. Általában a munkaadó felelős a rendszeres távmunka végzéséhez szükséges eszközök biztosításáért, üzembe helyezéséért és karbantartásáért is. Más persze a helyzet, ha a távmunkás nem alkalmazotti státuszban, hanem vállalkozóként végzi el a rá bízott feladatokat.

Csapdahelyzet

Átverésre érdemes az álláskeresőnek gyanakodnia, ha a hirdetési újságokban vagy az interneten az első telefonhívást vagy e-mailt követően pénzt kérnek a leendő távmunkástól. Persze az, hogy ezt mivel indokolják, már a csalás módszerétől függ. Vigyázni kell akkor is, ha a hirdetésben vagy a jelentkezést követő levelezésben szó sem esik munkaszerződésről vagy adózásról, illetve a nyomtatványok elküldését további összegek befizetéséhez kötik.