Tévhitek a coachinggal kapcsolatban

Mit is jelent valójában a coaching? Szakemberek szerint míg a tanácsadás célja a szervezeti, addig a coachingé az egyéni vezetői teljesítmény növelése. Az elsőnél a megbízó a „jó válaszokért”, az utóbbinál a „jó kérdésekért” fizet. De mindenki egyetért ezzel? Milyen tévhiteket érdemes mindenképp eloszlatni a coachinggal kapcsolatban?

1. tévhit: Már az is nagy segítség, ha végighallgat a coach… de elég ez?

Nem elég, mindenképp legyen célja a beszélgetésnek! Az egyes coaching üléseknek, illetve az egész folyamatnak legyen egy előre meghatározott iránya, ne csak jó hangulatú, céltalan beszélgetésekből álljon. Érdemes tehát időt és energiát szánni az ülések pontos céljának megfogalmazására, ez ugyanis már félsiker. Sőt, a coach azt is mondhatja, egy-egy történet, további részlet – amibe még szívesen belemerülne a vezető – segít-e a probléma megoldásában. Éppen ezért előfordulhat, hogy megszakítja a menedzsert, további kérdésekkel terelve egy másik irányba.

2. tévhit: A coachtól elvárható, hogy legyen tapasztalata olyan élethelyzetben, amelyben másoknak segít…

Ehhez a feltételhez egy vezető se ragaszkodjon mindenáron, amikor coachot választ, így ugyanis kiváló szakembereket szalaszthat el. Fontosabb, hogy a kiválasztott coach felismerje, mi a valós probléma. Kérdéseivel pedig olyan mélységekig jusson el, amelyekből kiderülhet a vezető igazi motivációja, félelmei. Például a túlzott mennyiségű túlórára panaszkodó ügyfél esetében – ami első látásra akár időgazdálkodási problémának is tűnhet – nem biztos, hogy az időrabló tevékenységek ismertetése, illetve megszüntetési módjainak bemutatása megoldja majd a helyzetet. Lehet, hogy az eszközök ismertek számára, de valami miatt nem tudja használni azokat. Ilyenkor azt kell feltárni, mi az elakadás valódi oka, milyen aggodalma, félelme van az ügyfélnek egy adott feladattal kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket tisztázva nem csak az önszervezés, időgazdálkodás területén sikerül majd továbblépni.

3. tévhit: A coach attól lesz igazán hiteles, ha megosztja saját pozitív tapasztalatát, amikor hasonló megoldandó problémával találkozik…

A folyamat nem arról szól, hogy a coach tanácsokat osztogat saját tapasztalatai alapján. Az ügyfélnek kell rátalálnia a számára legkedvezőbb útra, természetesen a coach folyamatos támogatásával. A saját élmény lehet hiteles, jól alkalmazható eszköz, amelyből sokat lehet meríteni. Nem mindegy azonban, hogy mikor áll elő vele a coach. Miután az ügyfélnek már van elegendő önbizalma problémája megoldásához, akkor a coach pozitív tapasztalatai már erősíteni fogják őt.

4. tévhit: A coaching nagyon drága…

Első ránézésre lehet, hogy drágának tűnik, mert egy alkalom áráért egy teljes tréningnapon is részt lehetne venni. Ott azonban a vezetőn kívül még másik 10 résztvevő is van, és a tematikát nem kifejezetten egy személyre, hanem az egész csoportra szabják. Így az egyéni problémák kezelése nem lehet olyan hatékony. A coaching ülésen viszont a vezető legégetőbb problémáival lehet foglalkozni, amin akár az állása vagy a párkapcsolata is múlhat. Tréningre akkor érdemes menni, ha kifejezetten a technika ismerete és begyakorlása hiányzik, és nincs más ok – például értékrend, hiedelmek – miatti elakadás a háttérben.

5. tévhit: Ha a vezető környezetében van a hiba, azzal a coach sem tud mit kezdeni…

A környezetünket vagy a körülöttünk lévő embereket valóban nem tudja a coach megváltoztatni, azonban segíthet a helyzetet más dimenzióba helyezni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a vezető az adott szituációt, folyamatot nem látja át teljes egészében. Így, egy részre koncentrálva dühösen és tehetetlenül áll a problémák előtt. Ugyanakkor a rendszer egészét átlátva és megértve megismerheti a kiváltó okokat, így valóban megfelelő lépéseket lehet tenni a megoldás felé. Előfordulhat persze, hogy ez sem működik. Ilyen esetben a coach abban lehet a vezető segítségére, hogy felelősen kiléphessen a kilátástalan helyzetből.

Szerző: Róka Judit

Karrier Plusz