Le-leplezett munkaügyi jogsértések

Feketefoglalkoztatás, teljes munkaidő helyett papíron részmunkaidő, ágazatonként változó „bejelentési kedv”, vagy éppen bukásra alapított alvállalkozó cégek. Csak néhány az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakemberei által 2011. első felében regisztrált szabálytalanságok közül. A súlyos jogsértések elkerülhetetlen következménye a bírság, méghozzá jogosan. De pontosan miért és mennyi? Elsőként a Jobline Magazinban olvashat az OMMF idei munkaügyi tapasztalatairól.

Mi mennyi?

Csökkenő mértékben, de továbbra is az ellenőrzött munkáltatók 42 százalékánál derült fény munkaügyi jogsértésre a Főfelügyelőség legfrissebb adatai szerint. Összehasonlításképp, egy évvel korábban a jogsértési arány 50, illetve 52 százalék volt. Gedeon András, az OMMF szóvivője a jogkövetés javuló arányát a Jobline Magazinnak elsősorban a munkaügyi hatóság súlyos jogsértésekre fókuszáló, következetes ellenőrzési tevékenységével, illetve a foglalkoztatási kultúra javulásával magyarázta.

Feketén-fehéren?

Már nem a leggyakoribb szabálytalanság ugyan, de nemzetgazdasági szinten még mindig igen jelentős károkat okoz az OMMF adatai szerint a feketefoglalkoztatás. Ez ugyanis az összes főbb munkaügyi jogsértés 16 százalékát teszi ki, mely az idei év első felében 7 476 főt érintett. Emellett a feketefoglalkoztatás ágazati átrendeződése továbbra is érzékelhető, csakúgy, mint a bírságok összege: a júliusig feltárt jogsértéseket elkövető 4 801 munkáltató közül 3 326 vállalkozásnak kell fizetnie, összesen 710 799 000 Ft összegben. Ez a szabálytalan munkáltatók több mint 2/3-át jelenti, amely a korábbi évek bírságösszegeihez mérten jelentős csökkenést mutat.

A munkaügyi hatóság az utóbbi időszakban a munkáltatókkal szemben leginkább a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot. Több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (574 db), illetve figyelemfelhívással (1 053 db) élt. A munkaügyi bírsághatározatok kiugró aránya egyértelműen a 2009. évi törvénymódosítással magyarázható, amely – a döntéshozó mérlegelési jogkörét leszűkítve – kötelező bírságolást írt elő a legsúlyosabb szabálytalanságok jogkövetkezményeként. Ez a szabályozás 2011. augusztus 1-jétől módosult.

Ágazati szemmel

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók foglalkoztatták az idei év első felében a legtöbb feketemunkást (40 százalékot). A munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt ölti a legnagyobb méreteket, továbbra is megelőzve az építőipart. Emellett, a helyszíni ellenőrzéskor jellemzően munkaidő-nyilvántartást, szolgálati naplót sem tudnak a vállalkozások bemutatni. A nem jogszabálykövető munkáltatók sok esetben akadályozzák is a hatóság munkáját. A munkaügyi ellenőrzést sokszor teljesen ellehetetleníti, hogy az alvállalkozó cégeket helyből már „bukásra” alapítják, ezek a munkáltatók bizonyos bírságösszeg felhalmozása után eltűnnek vagy megszűnnek. Az „eltűnő” cégek esetében a munkaügyi hatóság jelzéssel él a rendőrség, illetve az ügyészség irányába. Összességében, a foglalkoztatási morál – a múlt évhez hasonlóan – idén is ezen a területen mutatta a legkedvezőtlenebb képet.

Csökkenő mértékben, de továbbra is hódít a feketefoglalkoztatás az építőiparban is (19%). A visszaesés összefüggésben van a gazdasági válsággal is. Emellett az ágazat munkáltatói az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi törvény hatályba lépése óta sokszor inkább részmunkaidőben, heti 20 órában történő foglalkoztatásra jelentik be a munkavállalóikat, leplezve a teljes munkaidőben történő munkavégzést. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkáltatók változatlanul többször próbálkoznak azzal a megoldással, hogy gazdasági társaság helyett – alacsonyabb bírsággal sújtható – magánszemélyként kívánják „vállalni” a szabálytalanságot. A „magánszemély” ügyfeleket a felügyelők a munkaügyi dokumentumok összevetésével (vállalkozói szerződések, munkaidő-nyilvántartás, építési napló, stb.) szűrik ki.

A mezőgazdasági ágazatban szükségessé vált felügyelői intézkedések száma – nagyrészt az új egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek köszönhetően – alacsonyabb volt, mint az előző időszakokban. Igaz, a mezőgazdaság nagyobb humánerőforrás igényű munkálatai jellemzően az év második felére esnek majd.

A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók „bejelentési kedve” kis mértékben romlott. 2010. év első hat hónapjában a feketefoglalkoztatás 5 százaléka esett erre az ágazatra, míg az idén ez az arány már 8-9 százalékra nőtt. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett e munkáltatói kör sokszor más munkaügyi szabályt sem tart be.

A kereskedelmi vállalkozásoknál is kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányában. A tavalyi év első felében ez az ágazat a feketemunkások alig 5 százalékát adta. Idén ez az arány 7 százalék, úgy, hogy a munkaügyi hatóság minden negyedik vizsgálata a kereskedelmi ágazatra esett.

A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás (9 százalék), amely azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések 20 százaléka ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt időszakban az akcióellenőrzések (pl. West Balkán tragédiát követő társhatósági ellenőrzések) a szektort fokozottan érintették.

A munkaügyi hatóság 2011. első félévében 11 481 munkáltatót ellenőrzött.