Idegtépő várakozás: ezért húzódhat el a döntés, hogy felveszik-e az álláskeresőt
Napok-hetek feszült várakozása előzheti meg, mire megcsörren az álláskereső telefonja, hogy őt választották. Már ha egyáltalán megszületik a döntés. A munkáltatók késlekedésének – saját bevallásuk szerint is – számtalan oka lehet. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseteket.
Leggyakrabban akkor húzódik el a kiválasztási folyamat, ha az interjúk során egyik jelentkező sem üti meg az elvárt szintet. Ilyenkor új toborzási csatornák bevonásával egy újabb keresés indul. Ez a helyzet azonban nem kedvez a korábbi kiválasztás alatt legjobban szereplő 2-3 jelöltnek, hiszen ameddig a cég nem talál náluk ígéretesebb pályázót, sem pozitív, sem pedig negatív választ nem kapnak.
Az idegtépő várakozás másik kiváltó oka lehet, ha két, hasonló végzettséggel rendelkező, azonos képességű jelölt között nem sikerül döntést hozni. A legtöbb kiválasztással foglalkozó szakember ilyenkor újabb feladatok elé állítja az álláskeresőket. Előfordulhat, hogy egy idegen nyelvű állásinterjút is bevetnek, bár az adott pozíció betöltéséhez nem is feltétlenül szükséges a nyelvtudás.
Gyakori eset, hogy bár több csatornán is meghirdetik az adott állást, majd bele is kezdenek a kiválasztási procedúrába, végül mégis belsős munkatársat választanak. Ilyenkor a háttérben szintén rengeteg ok állhat. Legtöbbször a munkakör újraértékelése után dönt úgy a munkáltató, hogy mégsem vesz fel senkit a pozícióra.
A legesélyesebb pályázó is egy pillanat alatt parkoló pályára kerülhet, ha személyi változás történik a kiválasztási folyamat alatt a cégnél. Előfordul, hogy maga az interjúztató vagy a leendő munkatárs közvetlen főnöke, esetleg a HR vezető távozik. Könnyen lehet, hogy ilyenkor egyszerűen törlik a meghirdetett pozíciót, amiről egyáltalán nem, vagy csak késve értesítik a pályázókat.
Újraindul a toborzás-kiválasztás akkor is, ha valamilyen oknál fogva – lehet ez piaci, gazdasági változás is – menet közben derül ki, hogy tévesen határozták meg a meghirdetett új munkakört (nem olyan tudású, képzettségű, készségekkel rendelkező munkavállalót kerestek, mint amire ténylegesen szükségük van). Az is lehetséges, hogy megfelelően lett kialakítva a pozíció, azonban a cég menet közben – szintén anyagi okok miatt – újragondolja a stratégiát és az átszervezést választja, mivel csak túl drágán találna a piacon megfelelő munkatársat.A kiválasztási procedúra egyértelműen elnyúlik akkor is, ha a felsővezetés is jóvá akarja hagyni a döntést. Bár a legtöbb vállalatnál ez csak a magasabb szintű vezetők felvételénél történik meg, akár alacsonyabb kulcsmunkakörök esetében is előfordulhat. A háttérben ilyenkor az egyeztetési folyamat elhúzódása vagy kommunikációs problémák is állhatnak. Kommunikációs nehézségek a kiválasztást bonyolító személyzeti tanácsadó vagy fejvadász és a HR osztály között is előfordulhatnak, például kevés információt kap a fejvadász a pozíciót illetően. Végül, de nem utolsó sorban az is elképzelhető, hogy a vállalat csupán előzetes piacfelmérésre használja a kiválasztást. Feltérképezik, hogy találhatnak-e megfelelő szakembert, ha egy új üzletágat szeretnének a közeljövőben bevezetni, azonban ez sem az álláskeresők malmára hajtja a vizet.