Milyenek a magyar vezetők?
A magyar menedzserek nagy részénél óriási szakadék tátong a hangoztatott célok és tervek, illetve a konkrét cselekedeteik között - írja a tudatosvezetes.blogspot.hu.
A magyar menedzserek közel fele (49 százalék) nem tudott arról beszámolni, hogy munkatársaik számára konkrét és mérhető célkitűzések történtek volna az elmúlt egy évben - derült ki egy frissen publikált hazai kutatásból, mely azt vizsgálta, hogy a magyar menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy megtudjuk, mennyire jellemző a hazai üzleti élet vezetőire a széles körben kívánatosnak tartott vezetői ismeretek tudatos alkalmazása. 16 olyan vezetői viselkedést, magatartást vagy gyakorlatot gyűjtöttek össze, melyekkel kapcsolatban nagy mértékű egyetértés tapasztalható mind a nemzetközi vállalatvezetési gyakorlatban, mind a szakirodalomban. A felmérésben résztvevő 235 válaszadó körében azonban csak mérsékelten találták jellemzőnek a bevált gyakorlatok használatát - írja a tudatosvezetes.blogspot.hu.
A vezetők 43 százaléka nem osztotta meg az embereivel a rendelkezésre álló információkat, 55 százalékuk nem beszélt nekik a jövővel kapcsolatos elképzeléseiről, 53 százalék nem próbálta megismerni a kollégái motivátorait, és csaknem kétharmaduk (64 százalék) nem kért visszajelzést beosztottaitól. A vezetők egyharmada még azt se mondhatta el magáról, hogy őszinte visszajelzést adott volna munkatársainak.
Tízből hat vezető nem vette a fáradságot, hogy valami eseményt találjon ki, ahol a munkatársak közti kapcsolatok erősödhetnek, jobban megismerhetik egymást, és csapattá formálódjanak. 58 százalék pedig nem ártotta bele magát olyan konfliktusba, ami eszkalálódhatott volna. 68 százalékuk nem tudta azt állítani magáról, hogy támogatott volna valamilyen kérdéses kimenetelű újító kezdeményezést.
Nem lepődtem meg azon, hogy a válaszadóknak mindössze 37 százaléka érte el az elmúlt félévben a kitűzött céljait - írja Cservenyák Tamás vezetői tréner és coach, az International Coach Federation (ICF) Magyar Tagozatának elnöke (a kutatás egyik készítője) a Tudatos Vezetés című szakmai blogjában. Mit várunk, ha csak 63 százalék fogalmazott meg saját maga számára célokat és prioritásokat, és csak 26 százalék dolgozott a célokkal összhangban lévő időbeosztásban? - tette fel a kérdést.
A fentiek fényében viszont végképp nem csodálkozhatunk rajta, hogy a vezetők 64 százaléka nem is szánt időt az elmúlt évben saját vezetői képességei fejlesztésére. Óriási a szakadék aközött, hogy az emberek miket tartanak fontosnak vagy jó ötletnek, és miket valósítanak meg a mindennapokban - véli Cservenyák Tamás. Aki ezt a távolságot képes átugrani, az átlaghoz képest jelentősen többet tud letenni az asztalra, bármiről is legyen szó - tette hozzá.
A kutatást Cservenyák Tamás Dr. Tomka Jánossal, a KPMG Akadémia ügyvezető igazgatójával és Pusztai Csabával, a yokohamai United Nations University posztdoktori kutatójával végezte el a magyar menedzserek körében.