Virtuális munkaidő, a pihenés rovására
A mobiltechnológia térnyerésével a magyar munkavállalók egyre többet dolgoznak, mivel szinte folyamatosan, egész nap "kapcsolatban maradnak" a munkájukkal, ami javítja ugyan a munkahelyi termelékenységet, ám egyúttal a pihenéstől illetve kikapcsolódástól veszi el az időt.
A legújabb Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés magyarországi résztvevőinek több mint egyharmada (37 százalék) kényszerítve érzi magát, hogy a normál munkaidején kívül se szakadjon el teljesen a munkájától.
A válaszadók több mint fele (53 százalék) a szokásos munkaidején kívül heti maximum öt órát tölt a munkájához kapcsolódó tevékenységekkel online, 11 százalékuk heti 6-10 órát szán erre, 10 százalékuk pedig 10 óránál is többet. A megkérdezettek 26 százaléka egyáltalán nem fordít időt ilyesmire.
Kiégés a túlóra ára
A KGWI ennek a nagymértékben virtuális munkaerőnek a növekedését veszi górcső alá, egyúttal vizsgálva a jelenség munkahelyi produktivitásra, a munka és a magánélet egyensúlyára valamint az állásbiztonságra gyakorolt hatását. A felmérésben 30 ország majdnem 170 000 dolgozója vett részt, köztük mintegy 8 000 magyar munkavállaló.
Bár a megkérdezettek 54 százaléka állítja, hogy a mobiltechnológia használatával javult munkájának hatékonysága és eredményessége, 41 százalék úgy érzi, ugyanez a technológia egyúttal hozzájárul a munkavállalók fokozódó kimerültségéhez és kiégéséhez.
- Az okostelefonok, laptopok és táblagépek elterjedése a munkavállalók egy egész generációja számára nyit meg új lehetőségeket és ruházza fel őket új képességekkel, hiszen lényegében a zsebükben hordják az irodát; ugyanakkor azonban érzékelhetően kevesebb idejük jut pihenésre - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
A diplomások állandóan dolgoznak
A munka és a szabadidő közötti választóvonal elmosódása valamennyi korosztályt érinti, de a leglátványosabban az ún. "X" generáció és a "baby boomerek" körében, illetve a felsőfokú végzettséggel és/vagy speciális szakismeretekkel rendelkező munkavállalók körében figyelhető meg - ők kényszerülnek rá leginkább, hogy minél rövidebb időre szakadjanak csak el a munkájuktól.
A felmérés további magyarországi eredményei közül figyelmet érdemelnek a következők:
Arra a kérdésre, hogy vajon ki vagy mi gyakorolja rá a legnagyobb nyomást, hogy folyamatosan "kapcsolatban maradjon" a munkájával, a válaszadók 42 százaléka a munkaadóját jelölte meg; 23 százalék szerint az iparágban, ahol dolgozik, ez a megszokott; 18 százalék azok aránya, akik nem valamilyen külső tényező miatt, hanem egyfajta belső kényszerből teszik ezt; a megkérdezettek 11 százalékára leginkább az ügyfelek gyakorolnak nyomást, 5 százalékukra pedig saját kollégái.
A megkérdezettek több mint egyharmada (35 százalék) számolt be arról, hogy a mobiltechnológia munkacélú használata a munka és a magánélet jobb egyensúlyát eredményezte a számára.
Minden ötödik válaszadó úgy véli, az online technológia használatával biztosabbá vált az állása.
Több mint kétharmaduk (68 százalék) elgondolkodna a távmunka - vagyis a főként otthonról vagy az irodán kívülről végzett munka - lehetőségén, ha ilyen ajánlatot kapna.
- Sok munkavállaló számára komoly kihívást jelent a munka és a szabadidő összehangolása - tette hozzá Jónás Anikó. - Napjainkban, amikor a munkavégzés egyre inkább kilép a munkahely keretei közül és a szabadidőre is hatással van, a munkaadóknak mérlegelniük kell, hogy ami egyik oldalról nagyobb rugalmasságot kínál, az a másik oldalról további terhet ró a kulcsfontosságú munkatársakra.