Lehetne javítani a vidéki nők helyzetén?
A vidéken élő nők munkaerő-piaci helyzetének javítása címmel tartott konferenciát 2013. február elsején, Kecskeméten az Európai Regionális Szervezet (ERGO) és a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület.
Az Európai Bizottság értékelése szerint 2020-ig magas munkaerőpiaci bővülési potenciállal bíró ágazatok, azaz a foglalkoztatási „kulcságazatok” a szociális és egészségügyi terület, az infokommunikációs terület és a zöldgazdaság. A zöldgazdaságban a recesszió alatt is emelkedett a munkahelyek száma, és az EU várja ennek a tendenciának a folytatódását.
„Az Európai Mezőgazdasái és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló vidékfejlesztési programn keretében megnyílt jogcímek nagymértékben hozzájárultak az agrárszektor és a vállalkozói réteg fejlesztéséhez a 2007-2011 közötti időszakban – emelte ki Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a résztvevőknek írt levelében – Az esélyegyenlőség irányelveit követve 2011 év végéig a vidékfejlesztési támogatások négy tengelyének jogcímein keresztül 28.8 milliárd forint jutott el 27 723 kedvezményezetthez, akiknek mindegyike nő volt. A 2012-es női foglalkoztatás bővüléséhez jelentős mértékben járult hozzá az agrárgazdaság, ahol emelkedett a nők aránya a foglalkoztatottak körében.”
Szalai Piroska, az NGM nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy a 2012-es intenzív bővülés a női foglalkoztatásban több tényező együttes jelenlétének köszönhető. Egyrészt megállt a 25 év alatti fiataloknál korábban jellemző csökkenés, mely annak köszönhető, hogy ennek a korosztálynak a problémái is végre a kutatók és döntéshozók érdeklődésének fókuszába kerültek. Másrészt nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás is, ami a bővülés egy harmadát adta. Ezt elősegítette, hogy az Új Munkatörvénykönyve definiálja a különböző atipikus foglalkoztatási formákat, valamint az, hogy elindult egy közös gondolkodás, hogy mikroszinten mit tehetnek a gazdaság szereplői a női foglalkoztatás bővítéséért. Ezeket a törekvéseket makroszinten támogatja meg 2013-tól a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a női foglalkoztatottak 30 százalékát érinti (25 év alattiak, 55 év felettiek és kisgyermekes nők).
A női foglalkoztatás növelése elsősorban a családok biztonságát szolgálja, emelte ki a miniszteri biztos. A válság miatt megnőtt az anyagi biztonság iránti igény, és ennek megteremtésére két keresőre van szükség. Éppen ezért abban kell segíteni a nőket, hogy ne család vagy munka, hanem család és munka viszonyban tudjanak gondolkodni. Különsen érinti ez a porblémakör a 30-40 éves korosztályt, mivel ebben a korosztályban a legmagasabb a gyermeket vállaló, kisgyermeket nevelő nők aránya. A látható és láthatatlan munkát Magyaországon jelenleg sokkal nehezebb összeegyeztetni, mint az EU centrumországaiban, ahol az elmúlt évtizedben megteremtették a rugalmasságot a munkaerőpiacon.
Mágori Józsefné országgyűlési képviselő a makói nők példáján keresztül mutatta be a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetét a rendszerváltástól napjainkig. A rendszerváltás után, amikor a téeszek és a felvásárló üzemek megszűntek, nők ezrei váltak munkanélkülivé a térségben, akiknek semmilyen szakképesítésük nem volt, hiszen mindig is a mezőgazdaságban dolgoztak. Ráadásul a következő évtizedekben egyrészt fokozatosan szűkültek be a külföldi piacok, csökkentek az exportlehetőségek, másrészt az EU-csatlakozás óta áramlanak be Magyarországra a külföldi rossz minőségű, de olcsó termékek, így a belföldi piac is egyre szűkül. A képviselőasszony szerint nem lesz változás addig a vidéken éló nők helyzetében sem – a kiváló termőföldek és a szaktudás ellénre -, ameddig piacokat nem építünk a termékeknek.