Még mindig vonzó a diploma
A középiskolás gyermekek továbbra is „jó befektetésnek” tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni.
A szülők kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsőfokú tanulmányokat, ha a gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt. A megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan körülbelül 250 ezer Ft tandíjjal számol – derül ki a Generali Biztosító 1200 fős reprezentatív kutatásából. Összességében minden második szülő pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását: a szükséges havi 80 ezer Ft pluszköltség előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna.
A Generali a gyermekes vagy a jövőben gyermeket tervező 18-59 év közötti magyar lakosság körében indított reprezentatív (teljes minta: 1200 fő) kutatássorozatot a gyermekvállalással kapcsolatban. Egy gyermek felnevelésének várható anyagi költségei után ezúttal kifejezetten a továbbtanulás költségeit vizsgálta a társaság – ismertette Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója kedden a Generali Sajtóklub rendezvényén.
Az eredmények szerint a kutatásban részt vevő szülők 36%-ának van középiskolás gyermeke: döntő többségük szeretne továbbtanulni (négyből hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülők számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása. Míg egy gyermek havi ellátását 30-40 ezer forintra becsülik a szülők és a gyermeket tervezők, ez az összeg 80-90 ezer forintra ugrik egy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetén. A középiskolás gyermeket nevelő szülők számításai szerint – a tandíj nélkül – gyermekük továbbtanulása átlagosan havi 80 ezer Ft plusz költséget jelent majd a családnak. A fent említett összegből kiindulva az érintett szülők kétharmada (64%) most úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudják finanszírozni gyermekeik felsőfokú tanulmányait, ha az államilag támogatott képzésre nyer felvételt, míg a többiek (36%) átlagosan körülbelül 250 000 Ft tandíjjal számolnak.
Az egyetemi/főiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93%). A lista második helyén az utazási költség (80%), a harmadik helyen a felsőoktatási tandíj szerepel (75%). Érdekes kimutatás, hogy a gyermeket tervezők lényegesen nagyobb arányban számolnak albérleti díjjal és az albérlethez kapcsolódó rezsiköltségekkel, mint a gyermekkel már rendelkező szülők.
„Kutatásunk szerint a középiskolás gyermekek szüleinek több mint fele pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi a felsőoktatás finanszírozását, de a gyermekvállalás előtt állókat is aggasztja a kérdés. Egy átlagos magyar család számára komoly nehézséget jelenthet az említett összegek azonnali előteremtése, ezért érdemes előre felkészülni a jövőre, és már a gyermek születésétől kezdve különböző megtakarítási konstrukciókban gondolkodni. Mindez azért is igaz, mert a diploma megszerzése továbbra is az egyik, ha nem a legjobb befektetés, ami nélkül egyre kevésbé elképzelhető a boldogulás napjainkban” – mondta el az eseményen Schaub Erika.
Arra a kérdésre, hogy miből tervezik gyermekük taníttatását fedezni, a legtöbben azt válaszolták, hogy számítanak gyermekeik iskola melletti munkavállalására (39, illetve 60%). A leendő szülők fele megtakarításaihoz is hozzányúlna szükség esetén, a továbbtanulás előtt álló gyerekek szülei számára viszont inkább a diákhitel jelenthet segítséget (31%), de sokan vállalnának másodállást is (25%).
A sajtóklub meghívott előadója, Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a kutatás kapcsán hangsúlyozta: „Felsőfokú tanulmányokat folytatni hosszú távú befektetés, és nem csak azok számára, akik államilag támogatott képzésre kerülnek be. Diplomás Pályakövetési Rendszerünk adatai szerint a BGF-en végzett hallgatók 43%-a már az abszolutórium megszerzésekor rendelkezik főállású munkaviszonnyal. A végzést követően munkát kereső frissdiplomásoknak pedig átlagosan 3,5 hónapra van szükségük a sikeres elhelyezkedéshez. Mindemellett a diplomával rendelkezők magasabb átlagbérre is számíthatnak a munkaerőpiacon, hosszú távon tehát mindenképpen jobban jár az, aki magasabb végzettséggel vág neki a nagybetűs életnek”.