Ön tudja, milyenek valójában a pályakezdők?

szerző: Jobline
2013 június 13.

Pályakezdők a munkaerőpiacon: kommunikációs problémái vannak, munkamániás, mobil, állandóan a világhálón lóg, rossz a helyesírása, nem lojális, és tiszteletlen. Valóban ilyenek lennének a jelen kor fiatal munkavállalói?

Üde színfolt

Y-generációnak az 1980-as években született fiatalokat hívjuk, akik már megjelentek a munkaerőpiacon, és munkavállalóként egyre aktívabban vannak jelen. Sajátos hozzáállásukkal és szemléletükkel újszerű és üde színfoltot jelentenek, mellyel napjaink vezetőinek rendszerint meg kell birkóznia. Az Y-generáció tipikus tagjára az a jellemző, hogy a technikai fejlődés robbanásszerű folyamataival együtt nőtt fel. A technikai újítások mindennapjaik részét képezik, ezen eszközök alkalmazása számukra egyszerű és evidens. E generáció tagjai gyakorlatiasak, praktikus intelligenciájuk magas, és már kisiskolás koruk óta kiválóan alkalmazzák az internetet és a mobiltelefont.

Pályakezdőként keres munkát? Iratkozzon fel Álláspostánkra!

Szabad szellem

Az Y-ok szülei többnyire szabad szellemben nevelték gyermekeiket, biztosítva számukra az önálló gondolatok megfogalmazásának és a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét. Ezek a fiatalok a munkahelyen is ezen elveknek megfelelően élik az életüket, magabiztosak, önállóak, és az újszerű feladatokhoz is bátran fognak hozzá.

Forrás: Túry Gergely

„Ejj, ráérünk arra még…”

Az Y-generáció tagjai bizony nem sürgetik a felnőtté válást. Tanulnak, amíg lehet, és nem törekszenek arra, hogy elhagyják a családi fészket. A családalapítás, a gyermekvállalás egyáltalán nem foglalkoztatja őket, ellenben a felhőtlen, felelőtlen ifjúkort nem akarják elhagyni.

Kreativitás

Éppen hogy csak kikerülve az egyetem falai közül a munka világába, tele vannak lendülettel és energiával. Az érdeklődés, a nyitottság az újra, az, hogy a fiatalok azt érzik, övék a világ, nagyon nagy érték azokkal szemben, akik esetleg már kezdenek fásulttá válni. Az Y-ok kreatívak, sok újszerű ötletük van, amelyek igencsak innovatívak lehetnek. A fiatalok önmagukat különösebben nem megerőltetve is képesek ­óriási energiákat felszabadítani magukból, ami a munkál­tató számára igencsak nagy érték lehet.

Új szakmai ismeretek


A fiatalok nagy előnye, hogy frissen végzettként ők hozzák a legújabb szakmai ismereteket a munkaerőpiacra, ismerik a legújabb technikákat, módszereket és technológiát. A tanulmányi időhöz kötődő tapasztalataiknak és kapcsolataiknak köszönhetően tisztában vannak a legújabb nemzetközi trendekkel, ismerik a naprakész szakembereket is.

Az önmegvalósítás vágya

Szüleikkel ellentétben a mai fiatalok már nemcsak dolgozni akarnak a munkahelyen. Számukra a munka az önmegvalósítás, a személyiség kibontakoztatásának színtere. Sokkal inkább a feladataik és a szak-májuk iránt elkötelezettek, mint a munkahely vagy a vezető iránt. Keresik azokat az ­utakat, amelyeken keresztül saját karrier-elképzeléseiket is valóra válthatják, és maguk is fejlődhetnek szakemberi mivoltukban.

Önbizalom

A mai fiatalok önmagukban hisznek, és nem a körülöttük lévő világ intézményeire támaszkodnak. Nagy túlélők, akik gyors helyzetfelismerő képességgel gyorsan alkalmazkodnak. Saját személyes értékeikben hisznek, és azokat moz­gósítva akarják elérni céljaikat. A célokat meg tudják fo­galmazni, és keresik azokat az eszközöket és csatornákat, amelyek a kivitelezést segíthetik. A változástól nem félnek, bátran belevágnak bármi újba, sőt többnyire kihívásnak ­érzik az újszerű ismeretek és tapasztalatok szerzésének lehetőségét.

Nyelvek ismerete

A fiatalok számára egyre természetesebb, hogy idegen nyelveket beszélnek. Idegen nyelvet tanulni és beszélni egyrészt nagy kaland, hiszen kitágítja az ember számára a világot, és szélesebb kapcsolati háló kiépítésére ad lehetőséget, ugyanakkor ma már szinte nélkülözhetetlen is a munka világában való boldogulás szempontjából. Az élő nyelvismeret az, ami munkavállalóként fontos, és ez a mai fiatalok számára egyre inkább természetes jellemző.

Mobilitás

Napjainkban a fiatal munkavállalókra jellemző a mobilitás, azaz hogy a jobb munkalehetőség és a kaland reményében költözni is hajlandóak országos belül és akár külföldre is. Szívesen vállalnak olyan feladatokat is, amelyek utazással járnak, hiszen az ilyen munkakörökben sokféle élményre tehetnek szert és sokféle embert megismerhetnek.

Csapatmunkás

Az új generáció a közösségek erejében hisz, és fontos ­számukra, hogy a munkahelyen is olyan emberek körében lehessenek, akiket kedvelnek. A demokratikus, formalitásoktól mentes munkahelyi környezetet kedvelik. Szívesen látnak el többféle feladatot egyszerre, és nem igénylik az ­íróasztal mögött végezhető feladatokat, ugyanis szeretnek jönni-menni, kommunikálni, szervezni, amihez sokkal ­ideálisabb eszközbázist biztosít a mobiltelefon vagy a laptop. A csapatmunkát ideálisnak tartják, és a rendelkezésre álló csatornákon keresztül folyamatosan kommunikálnak, együtt­működnek, egyeztetnek. Nem egyedül akarnak ötleteket megvalósítani és célokat elérni, hanem egymással összefogva.

Környezettudatos

Az Y-generáció tagjai szívesen önkénteskednek, és prefe­rálják a „zöld” megoldásokat. Fontos számukra a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, céljuk, hogy e téren valami jót tegyenek a világgal. Takarékoskodnak az ener­giaforrásokkal, és nyitottak az olyan megmozdulásokra, amelyekkel mások segítségére lehetnek, ugyanis ezt is az önmegvalósítás és a világban való „nyomhagyás” egyik lehető­ségének érzi.

És hogy milyen nehézségekkel szembesülnek?

Bizony nagy a szakadék az iskolai élet és a munka világa között, és ezt leginkább tapasztalja az a fiatal, aki az iskola falait épp elhagyva belép a munka világába, illetve az a munkáltató, aki frissdiplomást vesz fel. A fiatalok számára sokszor már a munka világához való alkalmazkodás önmagában nagy kihívás. Ilyen szempontból előnyt élveznek azok, akik esetleg már tanulmányi idejük alatt is dolgoztak, vagy gyakornokként ismerkedtek a munkaerőpiac sajátos kihívásaival.

Forrás: Túry Gergely

Amikor a fiatal elkezd dolgozni, hirtelen azzal szembesül, hogy egészen más életritmus szerint, a prioritásokat másképp alakítva kell élnie a hétköznapokat. Ilyen értelemben a szabadsága korlátozásával szembesül, valamint azzal, hogy a munkahelyen az egyéb feltételektől függetlenül elvárják a koncentrált figyelmet és a jó teljesítményt. Bizony véget érnek azok az idők, amikor egy-egy átbulizott éjszaka után akár két napon keresztül zajlik a regenerálódás folyamata.

A fiatalos lendület és hév persze a munkáltató számára vonzó. Egy fiatal ember bekerülése a csapatba egyébként is eredményezhet fellendülést a folyamatokban, azonban óvatosnak kell lenni, mert a terhelhetőnek tűnő, mindenféle feladatot magára vállaló fiatalnak általában még kevesebb tapasztalata van saját magával kapcsolatban, ami azt eredményezheti, hogy a feladatok túlvállalása miatt elfárad és kimerül, még mielőtt az várható lenne. Ebben pedig a legnagyobb veszély az, hogy a lelkesen kezdett szakmai hétköznapok miatt a vezető evidensnek érzi, hogy válogatás nélkül nagy mennyiségű feladatot delegál ifjú dolgozójának, aki a visszajelzésből eredő szankcióktól félve nem jelez, és rövid távon kiég. Márpedig ez nem érdeke sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak.

Újnak lenni egy munkahelyen persze egyik életkorban sem könnyű, a pályakezdő fiatalt azonban még ezek a nehezítő tényezők is többszörösen terhelhetik. Ő a legfiatalabb, a legtapasztalatlanabb, sok múlik hát a kollégák hozzáállásán. A munkahely egy teljesen új közeg, ahol a fiatalnak meg kell találnia saját helyét a „rangsorban” és a szakmai feladatok tengerében. Itt senki nem ismeri őt, minden szempontból bizonyítania kell tehát. Nemcsak arról kell meggyőznie a vezetőt és a kollégákat, hogy szakmailag kompetens, hanem arról is, hogy egy szimpatikus egyéniség, akit igenis lehet kedvelni.

Azon a téren is meg kell találnia a fiatalnak az egyensúlyt, hogy a munkahelyi feladatok terén jó színvonalú teljesítményt nyújtson, de ne tűnjön mindenkinél okosabbnak. A kollégák együttműködésé-nek és szimpátiájának kivívása érdekében fontos, hogy a fiatal maga is hajlandó legyen az együttműködésre, és kellő alázattal tudjon viszonyulni mind a feladatokhoz, mind a munkatársakhoz. Az új jövevényben mindig versenytársat látnak a már régebb óta ott dolgozók, azaz egy olyan valakit, aki akár az ő pozíciójukat vagy előbbre jutásukat is veszélyeztetheti. Fontos hát a fiatal részéről a diplomatikus, érett viselkedés.

További érdekességeket a pályakezdőkről ide kattintva olvashat.

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen