Az elutasított álláskeresők építhetik, de rombolhatják is a munkáltatói márkánkat
Nem mindegy, milyen jelöltélményt biztosítunk az elutasított jelentkezőknek.
A jelöltélmény kérdése a vállalatok legfőbb témája marad az elkövetkező években. Már az állás megpályázásánál is nagyon fontos, hogy a jelöltek számára a jelentkezés könnyű, a kiválasztási procedúra zökkenőmentes legyen, a sikeres felvételt követően pedig az onboarding folyamat is zavartalanul működjön.
A munkáltató márkánk és a jelöltélmény kéz a kézben jár. A LinkedIn szerint a munkáltató márkaépítés egyik legjobb módja, ha maradandó élményt nyújtunk azoknak a jelentkezőknek is, akiket elutasítottunk. A jelöltek közötti interakció ugyanis hűen tükrözi a munkáltatói márkánkat. Gondoljunk csak a kellemetlen ügyfélszolgálati tapasztalatainkra: kevésbé valószínű, hogy szívesen ajánljuk másoknak azt a céget, ahol rosszul kezelték a panaszainkat. E törvényszerűség alól az álláskeresők és a munkáltatók közötti kapcsolat sem kivétel.
WORLD EMPLOYER BRANDING DAY – április 27-28-án BUDAPESTEN! A legnagyobb cégek employer branding szakembereitől tanulhat a nemzetközi trendekről. Nézze meg az előadókat. Vásároljon belépőt!
A pozitív jelöltélmény előnyei
Amikor a munkáltatók a pozitív jelöltélmény előnyeire gondolnak, elsőre a megtartás, a hatékonyság vagy a vállalati kultúra jut az eszükbe, ám ezek csak abban az esetben számítanak, ha a jelöltet alkalmazták. De mi a helyzet a visszautasított jelentkezőkkel? Ők nem fogják növelni a bevételeinket, nem fejlesztik a céges kultúránkat, mégis számos előnyünk származhat abból, ha azokkal is foglalkozunk, akik nem kapták meg az állást.
Egy felmérés szerint a jelentkezők 70%-a mondja el közeli barátainak és családtagjainak, ha negatív élmények érték a jelentkezés során, 31%-uk pedig nyilvánosan is megosztja rossz tapasztalatait. A mai világban a vélemények – legyen szó akár kritikáról, akár elismerésről – vírusként terjednek a neten, ezért a pozitív jelöltélmény biztosítását tekinthetjük egyfajta befektetésnek is a munkáltatói márkánk hírnevének megőrzésébe.
A kiválasztási folyamat során tanúsított magatartásunk hatalmas befolyással bír arra, hogyan látnak minket a jelentkezők: 87%-uk például teljesen másként tekint a cégre azután, hogy jó élményekben részesült az állásinterjún. Ám ez fordítva is igaz: a megkérdezett szakemberek 83%-a mondta azt, hogy a negatív interjútapasztalatai miatt teljesen meggondolta magát a megpályázott munkakörrel és a céggel kapcsolatban.
A pozitív visszajelzés számít
A jelentkezők szeretnének fejlődni, csak nem tudják hogyan és miben kellene változtatniuk. Szintén egy kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy a szakemberek 94%-a szeretne visszajelzést kapni visszautasításának miértjéről. Ahogy a vállalat belső visszajelzései is segíthetnek a jobb teljesítmény elérésében, a megfelelő és építő kritika is az álláskereső hasznára válhat. Legyen szó akár egy elrontott interjúról vagy egy hosszabb állástalan időszakról a CV-ben, a visszajelzés nélkül hagyott jelentkezők nem tudják, miben kellene fejlődniük. Pedig a LinkedIn szerint a jelöltek négyszer nagyobb valószínűséggel fontolják meg, hogy a jövőben is jelentkezzenek-e a céghez, ha konstruktív visszajelzést kaptak, miután elutasították őket az első alkalommal.
Az onboarding is része a jelöltélménynek
A jelöltélmény egyik fontos szempontja az úgynevezett onboarding, azaz az új dolgozó hatékony beillesztése a szervezetbe. A megfelelő onboarding folyamatnak pozitív hatása lesz az üzletre, segíti a vállalatot az új munkaerők bevonzásában és megtartásában, és arra ösztönzi a HR-csapatot, hogy a legjobb tehetségeket találják meg a cég számára.
Az Eremedia cikkének felhasználásával.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!