Az angol nyelvű állásinterjúnak speciális nyelvezete van (x)

Kálmán Tamás, üzleti és karrier coach különleges módon támogatja az álláskeresőket: angol nyelvű állásinterjúkra készíti fel a jelentkezőket. A kiscsoportos foglalkozásokon az önéletrajz és a motivációs levél helyes kialakítása, valamint a különböző szituációk gyakorlása rendkívüli segítséget nyújt.

Mikor és hogyan alakult ki az igény a képzésre?

Az egyetem alatt sok mindent megtanultam, de azt sajnos nem, hogy hogyan kell viselkedni és hogyan kell felkészülni egy állásinterjúra. Ennek magam jártam utána és jöttem rá, mik azok a problémák, amikre időben fel kell készülni. Számos olyan piaci területet találhatunk, ahol az angol nyelv kikerülhető, de a multinacionális világban ez aligha mellőzhető. 15 éve foglalkozom angol nyelv tanításával, 2010 óta pedig konkrétan az angol nyelvű állásinterjúra való felkészítéssel, ami tulajdonképpen egyidős a rendszerváltással. Egy ismerősöm kérésére fordítottam erre a különleges helyzetre több figyelmet, amikor megkért, ne az angolra, hanem az állásinterjúra készítsem fel – ez volt az első sikerem nekem is, hiszen az illető megkapta az állást. Az idők alatt ezt rendszerbe foglaltam és keretet adtam neki, így ma már a frissdiplomástól a 40 éves vállalkozóig mindenkinek segítséget nyújtok. Kezdetben a képzés hossza is változó volt, hiszen volt, akinek a felkészülése két hónapon keresztül tartott, de az sem volt ritka, hogy csupán át kellett néznem az önéletrajzot és a motivációs levelet, és a pozíció alapján kérdezgetni az illetőt. Ma már minden témát érint a képzés, így az állásszerzési technikákat (CV és motivációs levél), a lehetséges állásinterjú témákat és a szimulációs gyakorlatokat is.

Ezek egyéni vagy csoportos képzések?

Természetesen egyéni felkészítést is vállalok, de amiről most mi beszélünk, azok kiscsoportos foglalkozások. Egy turnusba maximum 5-6 embert engedek, hiszen tapasztalatom szerint ez az ideális csoportlétszám: mindenkivel tudok foglalkozni, jól haladunk és egymás között is meg tudják osztani a tapasztalatokat.

Mennyi ideig tart egy turnus?

Három hétvégét vesz igénybe, szombat délelőttönként találkozunk és dolgozunk. Ez az időszak elegendő ahhoz, hogy a jelentkezők nagy eséllyel indulhassanak az állásinterjún.

Milyen technikával éri el, hogy a három hetes intenzív tréning után sikeresen távozzanak a résztvevők?

Coachként a kérdezés technikájával segítem a résztvevőket, így ez kifejezetten megkönnyíti a dolgomat. A kiscsoportos oktatás pedig lehetőséget ad arra, hogy mindenkire oda tudjak figyelni. A tréning teljesen angol nyelvű, szinte egyáltalán nem szólalunk meg magyarul. Nagy hangsúlyt fektetek a realistára, és igyekszem minél jobban megizzasztani a jelentkezőket, hiszen inkább a tréningen jöjjenek ki a hibák, mint élesben. A tréning leghasznosabb része az utolsó nap, amikor a résztvevők velem szemben ülnek és el kell adniuk magukat, meg kell szerezniük az állást. Ehhez előzetesen megkérem őket, hogy adják meg, melyik céghez szeretnének jelentkezni, és én ennek megfelelően felkészülök az adott céggel kapcsolatban.

A képzés másik izgalmas szakasza a telefonos interjú, ami még inkább nehéz, hiszen itt csak a hallás utáni szövegértés képességére támaszkodhat a jelentkező: nem kap semmilyen reakciót és csak önmagára számíthat.

Az önéletrajzzal és a motivációs levéllel kapcsolatban milyen segítségre számíthatnak?

Beszélek róla és mutatok példákat is. Az első alkalom végén ráadásul házi feladatot is kapnak: a következő órára el kell készíteniük az angol nyelvű CV-t és cover letter-t, amit aztán együtt nézünk át.

Miben más egy angol nyelvű CV és motiváció levél?

Alapvetően két nagy csoportja van az önéletrajzoknak: az egyik, amit inkább diákok, egyetemisták használnak, az időbeli struktúrát követi, a másik típus pedig az ún. skills based CV, azaz kompetencia alapú önéletrajz. Mindkettő esetében gyakori hiba azonban, amikor a motivációs levél gyakorlatilag megismétli a CV tartalmát. A helyes megoldás, ha a kettő kiegészíti egymást, így a  motivációs levélen keresztül a HR-es beleláthat a személyiségünkbe, és meggyőződhet arról, hogy behívjon-e minket állásinterjúra. 

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit várnak el tőlünk az állás esetén és a CV-t ezzel állítsuk párhuzamba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az önéletrajzunkat minden álláshirdetésre át kell szerkesztenünk, hiszen az egyes pozícióknál eltérő elvárásokkal szembesülhetünk. Nem arra buzdítom most az embereket, hogy hazudjanak, hanem arra, hogy más-más oldalukat hangsúlyozzák.

Mennyire van igény a képzés után további nyelvtanulásra?

Nagyon függ az illető nyelvi kompetenciájától, így volt már olyan, hogy valakivel a tréning után személyesen is kellett találkozni. Az angol tanulás egy élet végéig tartó dolog, sokan a nyelvvizsga után is tanulnak még, ami jó. Ha elnyertük az álomállást, akkor ezt a speciális területet már nem kell minden nap gyakorolni, helyette inkább az üzleti angolra kell ráfeküdni.

Hogyan, milyen esélyekkel távoznak a résztvevők a tréningről?

Nagyon szeretik, mindig pozitív visszacsatolásokat kapok. Én magam is meg szoktam kérni őket, hogy írják meg, hogyan sikerült az állásinterjú, és számos pozitív sztori érkezik. Mindemellett azonban gyakran kapok megkereséseket is, különböző témákat, amikről szeretnének hallani a tréningen. Ezekre egy Facebook csoporton belül válaszolok, blog formájában.

Miben más egy angol nyelvű állásinterjú? Hogyan kell elképzelni?

Az interjúk hossza változó, 10 perctől 1 óráig is terjedhet, természetesen pozíciótól függően – hiszen egy recepciósnak más típusú beszélgetéseket kell folytatnia a mindennapokban, mint egy középvezetőnek. Az angol nyelvű állásinterjúnak speciális nyelvezete van, amit meglátásom szerint nem lehet általános nyelviskolákban megtanulni. Természetesen a témákat bizonyos fokig lehet érinteni, de az igazi felkészülést nem ez adja.

Ebben az esetben mire kell felkészülniük a jelentkezőknek? Mire fektessék a legnagyobb hangsúlyt a gyakorlás során?

Egy nagyon jellemző hibát figyeltem meg az évek során: sokan ugyanis azt a technikát választják, hogy betanulnak egy adott szöveget. Azonban abban a pillanatban, ha megszakítom őket, mondjuk belekérdezéssel, megtörik a lendület, megzavarodnak és kiesnek a viszonylag magabiztos szerepből. Ez pedig további hibákat eredményez. Nagyon fontos tehát, hogy ne tanulja meg előre senki sem a szöveget! Természetesen vannak szavak és szófordulatok, amikre szükség van, de ezeket is inkább be kell építeni a nyelvtudásba, semmint bemagolni.

Milyen kérdésekre és témákra kell kifejezetten felkészülni?

Az angol nyelvű állásinterjúk témájukban nem feltétlenül térnek el a magyar nyelvűektől. A leggyakoribb kérdések közé tartozik például a „Mit gondol a cégről?”, amihez ismernünk kell az adott iparágat, annak jelenét és jövőjét, illetve a versenytársakat is. Mindig azt tanácsolom, hogy a cég honlapját mindenképp nézze meg a jelentkező, de a legjobb egy mélyebb kutatás: cikkek, hírek, sőt akár az interjút tartó Facebook oldalát is megnézhetjük. Mindemellett gyakran kérdezik, hogy „Mi vonzotta Önt leginkább a pozícióban?”, amire a legrosszabb válasz a pénz. A következő nagy kérdéskör a jövőre és a múltra is vonatkozik: „Hogyan képzeli el a jövőjét 5 év múlva? Hogyan jellemeznék Önt korábbi főnökei? Miért hagyta ott a korábbi állását?” – itt pedig mindig mérlegelnünk kell, és nem szabad rosszat mondani, mert az ránk sem vet jó fényt.

A legfontosabb kérdés azonban a „Miért ne másnak adjuk ezt a pozíciót?”. Amikor ez felmerül, elérkezett a pillanat, hogy meggyőzzük a HR-est arról, hogy minket vegyenek fel.

Van jó vagy rossz válasz? Hogyan kezeljük az adott kérdéseket?

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a cégek kompetenciákat keresnek, amiket nekünk tudnunk kell bizonyítani. Az, hogyha elmondjuk, hogy hatékonyak, jó csapattársak vagyunk, nem elegendő – mindezt példákkal kell alátámasztani. El kell mesélni, hogy mikor voltunk nagy nyomás alatt, hogyan dolgozunk egy projekt során. Ezekre a saját életünkből kell példát hozni, ami egy harmincas pályázónak könnyebb, egy frissdiplomásnak nehezebb – sőt esetükben nem is biztos, hogy elvárás. Biztosan felmerül, hogy mik az erősségeink és a gyengeségeink. Bár sokan állítják, hogy nincsenek gyengeségeik, ez azonban mégsem túl bizalomgerjesztő válasz.

Ez nagyon kritikus mindenki számára, mégis mi az, amit bevallhat az ember?

Én mindig azt mondom, hogy hiba nélküli ember nincs – szerintem nem innen kell megközelíteni ezt a témát. Nem baj, ha vannak gyengeségeink: olyan területet és feladatot úgysem osztanak ránk, amiben nem tudunk az elvártnak megfelelően teljesíteni. A lényeg az, hogy tisztázzuk: ismerjük a hibáinkat, de tudatosan dolgozunk ezek megoldásán. A tréning második alkalmán azt tanítom meg a résztvevőknek, hogyan tudják a negatívat pozitívvá alakítani. Ez nehéz terület, ami mindenkit rosszul érint, de szerintem jobb képet kap rólunk a HR-es is, ha látja, hogy tudjuk mi a gyengeségünk, azonban azon vagyunk, hogy megváltozzunk. Például ha valaki mindent az utolsó pillanatra hagy, akkor mondhatja, hogy tisztában van azzal, hogy ez így kritikus, de elvégzett vagy el fog végezni egy time managing programot, hogy megtanulja ennek a kezelését.

Mi történik akkor, ha egy adott tulajdonságra vagy szituációra nem jut eszünkbe semmilyen példa?

Nem kell kétségbe esni, de nem is szabad hazudni – ne akarjunk minden áron jó választ adni. Ha nincs munkaerő piaci tapasztalatunk, akkor nyugodtan hozzunk példákat az egyetemi vagy főiskolai éveinkből, hiszen a szakdolgozat leadása vagy a vizsgaidőszak is stresszes időszak, amiben teljesítenünk kellett. Egy állásinterjún nincs jó vagy rossz válasz, csak őszinte és nem őszinte. 

Rossz döntés bevallani, hogy nem jut eszünkbe semmi?

Gyakran előfordulhat blokk, amitől nem kell megijedni, helyette frappánsan ki tudjuk vágni magunkat. Mondhatjuk, hogy „bár ilyen konkrét szituációba még nem kerültem, de úgy gondolom, hogy így és így tudnám megoldani” vagy épp azt, hogy „ha egy ilyen kihívás előtt állnék, akkor így tennék”. Ekkor tehát mi nem hazudtunk, ám a munkaadó látja, hogy milyen talpraesettek vagyunk.

Angol nyelvű állásinterjún a HR-esek mire fektetik inkább a hangsúlyt a nyelvtudásra vagy a mondandóra?

Számomra, mivel nyelvtanár vagyok, fontos, hogy helyesen fejezze ki magát az interjúalany, de a legfontosabb talán mégis az, hogy meg tudja győzni a HR-est vagy a jövőbeli vezetőt arról, hogy a kiírásnak megfelel és rendelkezik az elvárt képességekkel. Erre és a szakkifejezések ismeretére nagy hangsúlyt kell fektetni, de önmagában csak az angol nyelvtan nem elég ahhoz, hogy megkapja valaki az állást.  

Ennek ellenére jelenthet buktatót a nyelvismereti hiányosság?

Mindenképpen. Olyan pozíciónál, ahol napi szinten kell tárgyalni külföldi ügyfelekkel, kifejezetten. Az angol nyelvű állásinterjúnak azonban nem csak az a szerepe, hogy az interjúzó bebizonyítsa, hogy milyen szépen beszél angolul, hanem hogy megmutassa, milyen a stressz tűrő képessége, és hogyan kezeli a váratlan helyzeteket.

Ha Ön is váratlan helyzetbe került, és szeretne minél alaposabban felkészülni az angol nyelvű állásinterjúra, forduljon bizalommal Kálmán Tamáshoz!