Irreálisan olcsó munkaerő? Jobb vigyázni
A napokban Heves megyében felderített, több mint 10 000 munkavállalót érintő bűnügy hívja fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy vannak még megoldandó feladatok a munkaerőpiacon.
A szabálytalanul működő, vagy célzottan a költségvetés megkárosítására létrehozott „vállalkozások” – magukat szabályosan működő munkaerő-kölcsönző cégeknek feltüntetve – napjainkban már nem a teljesített szolgáltatásokon igyekszenek üzleti hasznot realizálni, hanem azon, hogy az általuk „alkalmazott” munkavállalók után kötelezően megfizetendő közterheket és ÁFA-t „haszonként” kezelik, s nem törődve a kihasznált munkavállalókkal, a megbízók üzleti hírnevével, felelősségével és a szabálytalan foglalkoztatás következményeivel, nem fizetik meg azt.
Ebben a ,,konstrukcióban” olyan vállalási árakkal szembesülhetnek a megrendelők a piacon, amelyek egy hozzáértő HR vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik, hogy az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit nem fedezik. Hiszen hogyan működhet másként egy cég, ha a vállalási ára olcsóbb, mint a minimálbér és annak közterhei? Vajon hol az a határ, amíg pusztán a számlán szereplő összeg az elsődleges és minden más mellékes egy döntéshozó vezető számára. Pedig igenis van felelőssége minden döntéshozónak. Felelőssége van a munkavállalóiért, a jogszabályok betartásáért és a cége hírnevéért, s ezt nem biztos, hogy megéri aprópénzre, olcsóbbnak tűnő megoldásra váltani.
A nem körültekintően eljáró megrendelő az irreálisan alacsony vállalási árért cserébe olyan munkatársakat kap, akikről tudja, hogy átverik, kihasználják s így akaratlanul is cinkosává válik az elkövetőknek. Ezek a munkavállalók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra. Emberi sorsok függhetnek egy tisztán anyagi szempontok alapján meghozott üzleti döntéstől. Természetesen senki ne gondolja azt, hogy ez „pusztán” morális kérdés. A kiskapukat kereső vagy nem kellően körültekintő vállalkozás nem bújhat ki a felelősség alól. A tisztességtelenül, törvénytelenül működő „partner” nem viszi el egyedül a balhét, magával rántja szerződött partnerét is. A felelősség az ilyen szolgáltatót igénybevevő megrendelőre is kiterjed.
Az irreálisan alacsony vállalkozási árakban rejlő pillanatnyi előny könnyen elvész, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy ellenőrzés során akár arra a következtetésre is juthat, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a megrendelő és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló között jött létre; ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatti, fejenként 100.000 Ft összegű bírság megfizetésére közvetlenül a megrendelőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is a megrendelőn kérik számon. Az ellenőrzések miatti vizsgálatok hangulata, a munkaerő-kiesés, a szükséges erőforrások és a cég hírnevének megtépázása anyagiakban nem mérhető kárt okozhat, ha nem vagyunk körültekintőek. Sőt az új Ptk. 2014-től szigorúbban kezeli a vezető tisztségviselők felelősségét is. Megéri körültekintőnek lenni. Biztonságot jelent, ha megbízható, legálisan működő vállalkozást bízunk meg a munkaerő biztosításával, aki ellenőrizhető módon szavatosságot vállal szolgáltatása szabályosságáért.
Az atipikus foglalkoztatásban érintett 4 érdekképviseleti szervezet összefogva közös célként fogalmazza meg, hogy garanciát biztosítva megrendelői számára fellépjen a piacot zavaró szereplők, ,,potyautasok” ellen. Feladatuknak tekintik, hogy tagjaik működésének szigorú kontrolljával példát mutassanak, mintát adjanak a piacon tevékenykedő többi cég számára. Fontos, hogy az érintettek megértsék, hogy az atipikus foglalkoztatás nem egy munkaügyi mocsár, ahol ügyeskedve lehet csak talpon maradni, hanem egy olyan legális munkaerő-piaci eszköztár, amit a megrendelők igényeinek megfelelő munkaerő költséghatékony, rugalmas és szervezett tejesítése érdekében dolgoztak ki és használnak eredményesen az egész világon. A legálisan működő atipikus HR szolgáltatók a munkaerőpiac fontos szereplői, több százezer ember számára biztosítanak pénzkereseti lehetőséget és az utóbbi évek új munkahelyeinek többsége ebben a formában jött létre.
A fent említett visszaélések miatt a szervezetek úgy döntöttek, hogy a HR szolgáltatási piac átláthatóságát és legalitását erősítve meg kell védeniük saját munkaadóikat, megrendelőiket és mindent meg kell tenniük azért, hogy ne lehessen visszaélni az emberek kiszolgáltatottságával.
A négy szervezet (MMOSZ, SZTMSZ, DiákÉSZ, ISZOSZ) egy olyan tanulmányt dolgozott ki a kormány számára, ami biztosítja ezen célok megvalósítását, a tisztességtelen piaci szereplők mozgásterének szigorú szűkítésével. Ezt az anyagot a szervezetek eljuttatják az érintett tárcák döntéshozóihoz.