Füllentések a kiválasztási folyamat során
Ki ne javított volna már önéletrajzán „felturbózott” nyelvtudással, megtoldott dátumokkal vagy akár cirkuszi hobbikkal?
Pályázóként fontos célunk kell, hogy legyen, hogy a megpályázott pozícióval kapcsolatos releváns korábbi feladatainkat, megszerzett eredményeinket, valamint képességeinket és tudásunkat kiemeljük, hangsúlyozzuk. Azonban az önéletrajzban közölt dátumok, adatok, a nyelvtudás szintjének meghatározása, a munkakör pontos megnevezése, a feladatok részletes felsorolása mind-mind lehetőséget rejt magában a kiválasztást végző szakember szándékos vagy véletlen félrevezetéséhez.
Hol a határ, ahol elválasztható egymástól a magunkról (akár szándékosan) pontatlanul közölt információ és a hazugság? Hol, mikor és milyen mértékben megengedett a valóság kiszínezése? Erről tartott előadást a HVG Állásbörzén a Kelly Services két munkatársa, Kecskés Judit és Gál Péter.
A szakmai félrevezetések sora már a CV mellé csatolt fotóval el szokott kezdődni. Egy régi fénykép, bár nem kizáró ok, de az egész állásinterjú atmoszféráját megváltoztathatja Kecskés Judit szerint, aki elmesélte, hogy neki már lett volna találkozója egy hölggyel, aki a képen szőke volt, de a személyes találkozóra már kék hajjal érkezett. Hozzátette, hogy a születési dátumon sem érdemes kozmetikázni, sőt, a lakhelyre is érdemes beírni azt a várost, ahol éppen ténylegesen vagyunk, még akkor is, ha máshova szeretnénk költözni az esetleges munka miatt.
Tanulmányok
A két szakértő arra figyelmeztetett, hogy ne állítsunk be befejezettnek olyan iskolákat, tanulmányokat, amiket egyszer elkezdtünk, de valamiért abbahagytunk. De gyakori csúsztatás még az Erasmusos fél-1 éves ösztöndíjat teljes értékű képzésnek feltüntetni. A kitalált diplomákkal pedig magunkat is lejáratjuk abban a pillanatban, amint elkérik a végzettséget igazoló papír másolatát. Kecskés Judit és Gál Péter azt tanácsolják, hogy jó megoldás lehet, ha beleírjuk a motivációs levelünkbe azt, hogy bár valamilyen papírunk nincsen meg, de szívesen beiratkozunk munka mellett a képzésre.
A nyelvismeret az egyik legkritikusabb pont, ahol a jelöltek hazudnak az önéletrajzban. Jellemzően az a probléma, hogy a jelöltnek nem aktív a nyelvtudása, már régen is használta azt, mégis úgy állítja be, mintha jól menne neki. "Ha a pozícióhoz szükséges a nyelvtudás, azt úgyis le fogják tesztelni" - figyelmeztettek a szakemberek.
Szakmai háttér
Főleg a pályakezdők hajlamosak az olyan túlzásokra, mint például a gyakorlati idejüket releváns szakmai háttérként állítják be a CV-ben. Tipikus "trükk" továbbá a munkakereséssel töltött idő elhallgatása például egy olyan fordulattal, hogy "egyéni vállalkozóként" dolgoztunk, vagy XY egyéni vállalkozó szakmai asszisztensei voltunk - ez utóbbi szinte teljesen lenyomozhatatlan. Az ilyen jellegű szakmai tevékenység az egész önéletrajzot gyanússá, hiteltelenné teheti.
Mi a teendő, ha úgy dolgoztunk, hogy nem jelentettek be minket? A Kelly Services szakértői szerint ha releváns tapasztalat volt, kár lenne kihagyni. Nekünk vagy a volt munkáltatónak nem lesz baja belőle.
További tipikus hazugság még, amikor valaki felnagyítja a feladatkörét. Például úgy ír be csoportvezetői tapasztalatot, hogy csak időnként helyettesített, vagy egyszer-kétszer csinálta meg a beosztást. Egy rutinos HR-es néhány ügyes, gyakorlati kérdéssel pillanatok alatt rá fog jönni a füllentésre.
Honnan tudjuk, ha nekünk hazudnak?
*A kérdező szavait használják a válaszadásra
*Kérdéssel válaszolnak kérdésre
*Merevek a mozdulatok
*Hirtelen szemmozdulatok
*Szemkontaktus kerülése