Facebook-szabályzat: meddig lehet elmenni?
Beleszólhat-e a munkáltató abba, hogy a dolgozó mit ír ki, mit posztol a közösségi oldalára a munkaidején kívül? Hol húzható meg az üzleti és a magánszféra közötti határ? Milyen magatartás sértheti a cég érdekeit és milyen a dolgozóét?
Az osztrák köztelevízió tavaly tízpontos iránymutatást adott közre munkatársainak, hogyan használják a közösségi oldalakat. Ebben olyan ajánlások szerepelnek, minthogy mellőzzék a privát fotók megjelenítését, ne írjanak negatív véleményt a tévé műsorairól, de azt is javasolják az ORF újságíróinak, hogy ne csak egyetlen párthoz tartozó személyek legyenek az ismerőseik között. Az ehhez hasonló Facebook-szabályzatok itthon sem ismeretlenek, elsőként az Országos Mentőszolgálat vállalta nyíltan, hogy ily módon szabályozza a munkatársak internetes tevékenységét, miután egyes mentődolgozók magatehetetlen betegekről készített fotókat tettek fel a közösségi oldalukra.
Azt, hogy a munkáltató – előzetes tájékoztatás után – korlátozhatja a munkavállaló magatartását, akár Facebook-szabályzaton keresztül, az új munka törvénykönyve engedi meg, amely már nagyobb hangsúlyt szentel azon szabályoknak, amelyek a munkáltató és a munkavállaló általános magatartási követelményeit fogalmazzák meg egymással szemben. Ilyen például, hogy a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ugyanígy nem gyakorolhatja a munkavállaló a vélemény-nyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető módon.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!
A LIGA Szakszervezetek szerint az, hogy a munkavállalók mit posztolnak ki a közösségi oldalakon, illetve milyen magatartást tanúsítanak a magánéletükben, a munkaidejükön túl, nem tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe. Mint közölték, a nemzetközi gyakorlat megoszlik e téren, az államok többsége azonban az ellenőrzést extrém helyzetekre terjeszti ki, ilyen például a nemzetbiztonsági szolgálat dolgozóinak az esete. Úgy vélik, míg a munkaidőben történő monitorozással azt ellenőrzik a cégek, hogy a munkavállaló a munkaidejét munkával tölti-e, ezek a tényezők nem állnak fenn a munkaidőn kívül. Az érdekvédők arra is rávilágítanak, hogy amennyiben a munkavállaló a véleményének a kifejtésével kárt okoz, az a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján érvényesíthető. A LIGA nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy a véleménynyilvánítási szabadság és a munkáltató jogos, gazdasági érdekeinek az összeütközését a jogalkotó kizárólag a munkáltató érdekeinek a figyelembe vételével oldja fel. A szervezet ezért nem tartja jó iránynak a Facebook-szabályzatok létrehozását sem, viszont úgy véli, ha a munkáltató mégis monitorozná a munkavállaló közösségi tevékenységét, arra mindenképpen szabályzatot kell lefektetnie, méghozzá úgy, hogy azt a lehető legszélesebb munkavállalói körrel véleményezteti.
Dr. Sipos Márta munkajogász szerint vannak olyan esetek, amelyekre joggal mondható, hogy ne jelenítsük meg a közösségi oldalakon, de természetesen ez attól is függ, hogy milyen tevékenységet folytat az adott vállalat. - Ha például egy cég könyvelője különböző maskarákban felteszi magát a Facebookra, az még nem vet rossz fényt a munkahelyre, ugyanakkor, ha ezt a menedzsment tagjai, vagy a középvezetők teszik, az már negatív megítélést vonhat maga után. Ugyancsak nem szerencsés az sem, ha például egy megváltozott munkaképességűeket dolgoztató cég ügyvezetője arról tesz ki képet, ahogy a Karib-tengeren vitorlázik, mivel ezzel olyan képzetet kelt, hogy azért van ilyen jóllétben, mert azon a területen jól keres, miközben a dolgozók nem – hangsúlyozta dr. Sipos Márta.
Szerinte az is probléma lehet, ha valaki úgy tesz ki fotókat, információkat a vállalatról, mintha jogában lenne nyilatkozni, vagy információt nyilvánosságra hozni, kiszivárogtatni. – Vannak üzleti titkok, amelyeket nem lehet kiadni, mert annak következménye van. Üzleti szempontból korlátozni lehet az egyes cégekkel kapcsolatos magatartást, de előre tájékoztatni kell a dolgozót arról, hogy kontrol alá vonjuk azt a tevékenységet az üzleti titkok védelmében – jegyezte meg a szakember. Mint mondta, az sem szerencsés, ha a munkavállalók egy beazonosítható munkahelyi problémát tárgyalnak meg az interneten, és tudni lehet, hogy kinek az ügyéről beszélnek. – Ez magánérdeket, cégérdeket sérthet, ráadásul, ha ezt nem megfelelő módon teszik, az diszkriminációs, személyiségi jogot sértő, adatkezelési jogot sértő magatartás – hívta fel a figyelmet.