Szabadságra jogosító idő az új Mt. szerint
Szabadság naptári évenként, az eddiginél szűkebben értelmezve a munkában eltöltött idő alapján illeti meg a munkavállalót. De mi minősül ezentúl a tényleges munkavégzésen kívül munkában töltött időnek?
A tényleges munkavégzésen kívül munkában töltött időnek számít az új Mt. szerint idén júliustól a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés, a szabadság, illetve a szülési szabadság. Szintén ide sorolható a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, valamint naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. Ebbe a körbe tartozik még a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének három hónapot meg nem haladó tartama, továbbá a munkavégzés alóli mentesülés alábbi esetei:
- a jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményekben történő kezelés,
- a kötelező orvosi vizsgálat tartama,
- a véradáshoz szükséges legalább négy órás időtartam
- a szoptató anyánál a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra,
- hozzátartozó halálakor két munkanap,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, illetve továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges idő,
- az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
- a bíróság vagy hatóság felhívására történő megjelenés ideje,
- a különös méltánylást érdemlő személyi vagy családi elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama,
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam.
Munkában töltött időnek minősülnek a szabadságra való jogosultság szempontjából a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés esetei, a heti pihenőnap, illetve pihenőidő, továbbá a többletmunkaidő kiegyenlítését szolgáló mentesülés és az állásidő, aminek tartama munkaidőnek számít.