Nyelvtudás nélkül ne is álmodjon jó állásról?
Rosszabb fizetésre, alacsonyabb pozícióra számíthatnak azok az álláskeresők, akik nem beszélnek legalább egy vagy két idegen nyelvet. Míg néhány éve még extrának számított egy felsőfokú, tárgyalóképes angol vagy német nyelvtudás, addig a multiknál ma már gyakorlatilag szóba sem állnak e nélkül a pályázókkal. Ezen a téren a legnehezebb helyzetben továbbra is az idősebb munkavállalók vannak, de a fiatalok idegennyelv tudása is hagy kivetnivalót maga után.
Bár sokkal többen tudnak ma középfokú, haladó, illetve felsőfokú szinten valamilyen idegen nyelven, mint 8-10 évvel ezelőtt, a jelentkezők többsége – európai, de még regionális összehasonlításban is – jelentős lemaradással küzd nyelvtudás terén.
Márpedig az irodai munkák döntő többségénél - legyen az egy beosztotti vagy vezetői pozíció - kizáró ok lehet, ha az álláskereső nem beszél legalább társalgási szinten angolul. Szakemberek szerint az egyre kiélezettebb munkaerőpiaci versenyben egy idegen nyelv magas szintű ismerete mellett egyre fontosabb egy második, illetve egy harmadik nyelv erős középfokú ismerete. Éppen ezért külföldi tulajdonú cégeknél ma már csak fizikai munkát lehet szerezni nyelvtudás nélkül.
Az angol mellett keresett a német és a francia nyelvtudás, de meglepő módon norvég, portugál vagy holland nyelvismerettel is egyre könnyebben el lehet helyezkedni. Az elmúlt években a spanyol és olasz iránt valamelyest csökkent a kereslet a munkaerőpiacon, ugyanakkor nőtt a munkáltatók érdeklődése az olyan „kisebb” nyelvek iránt, mint a cseh, a szlovén, vagy valamely skandináv nyelv. Szintén egyre nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el az orosz vagy kínai nyelvtudással bíró pályázók is.
Mivel a nemzetközi érdekeltségű cégeknél ma már a napi rutin része a magabiztos nyelvhasználat, egy nyelvvizsga bizonyítvány számukra még nem biztosíték semmire sem. Azoknál a vállalatoknál, ahol a munkanyelv az angol vagy a német, a nyelvi tesztelés már az álláshirdetés megértésénél kezdődik. A következő szűrő az önéletrajz elkészítése az adott nyelven, amit az esetek többségében egy idegen nyelvű telefoninterjú, majd személyes beszélgetés is követ.
Az interjúztatókat ilyenkor az érdekli leginkább, mennyire tudja kifejezni magát a munkavállaló az adott nyelven. Nem szerencsés nagyobb nyelvtani hibákat ejteni, ugyanakkor nem valószínű, hogy elúszik az áhított állás egy hibás igeidő miatt, ha a jelölt amúgy jól ismeri az adott szakzsargont. Az átlagosan 10-15 perces beszélgetés közben biztosan rákérdeznek a pályázó végzettségére, képzettségére, a meghirdetet munkakörrel kapcsolatos elképzeléseire, motivációira, mit vár az adott állástól, illetve mi a hobbija. A beszélgetés műfaját tekintve lehet kötött vagy kötetlen, gyakori a szituációs játék, sok a szakmai kérdés, illetve nyelvi tesztekkel is összehasonlítják a jelöltek tudását.
További cikkek a témában:
„Külföldi munkavállalás: szakképzettség és nyelvtudás nélkül nem!”
„Beugró a német nyelvtudás az Audi-nál”
„Legnagyobb bakik az idegen nyelvű telefoninterjún”
„Kínos pillanatok avagy magabiztos győzelem? Telefoninterjú idegen nyelven”